A pedagógiatörténeti témákat boncolgató tanulmánykötet nem csupán a múlt árnyaltabb megismerését és megértését kínálja fel, de azt is világossá teszi, hogy 20. század első felében életre hívott és később komoly hatást elérő mozgalmak, pedagógiai törekvések komoly tanulsággal szolgálhatnak a jelent meghatározó módszereknek és gyakorlatoknak egyaránt. A tanulmánykötet szerzői a kötet első tematikus egységében az életreform és a művészetek viszonyát, valamint a vallásos és okkult hatásokat vizsgálják. Azt nézték meg közelebbről, hogy a keleti spiritualizmus, az államilag elismert, történelmileg elfogadott egyházak tanításai mellett milyen szellemi alapról próbálkoztak a pedagógia reformjával, mi jellemezte például Hamvas Béla világ- és pedagógiaszemléletét, illetve az e szemléletre épülő életreform-mozgalmat.