Reményik Sándor (1890-1941) a hit és a kisebbségi helytállás erdélyi költője volt – az ő alakjának és életművének állít emléket a 2000 után keletkezett előadások, tanulmányok, interjúk közreadásával a halálának 80. évfordulójára megjelent emlékkönyv. Dávid Gyula a bevezetőben leszögezi, hogy az Eredj, ha tudsz, a Templom és iskola vagy Az ige költőjét nem fenyegeti a feledés veszélye, noha a szocializmus évtizedei alatt csak a „rendszer működési zavarának” volt köszönhető, hogy megjelentek válogatott versei, és a neve említhető volt az irodalomtörténeti összefoglalásokban. Az emlékkönyv két nagy egységből áll; az első részben (Reményik Sándor arcai az időben) húsz tanulmány, előadásszöveg olvasható róla és életművéről. Pomogáts Béla és Bertha Zoltán istenes verseiről értekezik; Zászkaliczky Pál a „hit és a szolgálat költőjét” méltatja; Baranyai Norbert az önértelmező költőt, Pomogáts Béla pedig a „jellem költőjét” idézi. Néhány dolgozat szerzője a költő kortársi pozícióját, kapcsolatrendszerét térképezi föl; Vallasek Júlia a Pásztortűz folyóirattal, Liktor Katalin az Áprily Lajossal, Fekete Károly pedig Makkai Sándorral ápolt barátságát idézi föl. Tempfli József püspök a költő és Nagyvárad kapcsolatát, Tüskés Tibor pedig a költő pécsi kapcsolati szálait mutatja be. Szerepel a kötetben néhány verselemző, szövegértelmező, filológiai nézőpontú dolgozat is – Baranyai Norbert, Kántor Lajos, Láng Gusztáv és Dávid Gyula tollából, ahogyan néhány életrajzi közelítésű dolgozat (Nagy Béla két írása) is. Az életrajz tényeit és a műveket vizsgáló szerzők csaknem egyöntetűen arra a következtetésre jutnak, hogy Reményik Sándor a két világháború közötti magyar líra azon vonulatába tartozik, amelynek tagjai önmagukkal is megküzdve, nem ritkán gyötrődve fejezték ki a nemzet történelmi igazságait, útkeresését, fájdalmát. Mint Pomogáts Béla mondja: „ő „a »homo moralis« válfajának egyik legnagyobb erdélyi és egyáltalán huszadik századi képviselője”. Az emlékkönyv második része (Versek, interjúk, levelek) voltaképp szöveggyűjtemény, ahol a költő alakját és szellemét megidéző versek (Sövényházyné Sándor Judit, Lászlóffy Csaba), emlékezések és interjúk (Járosi Margit, Hantz-Lám Irén, Jancsó Adrienn, Bauer Ilona), valamint levelek olvashatók. A kötet képanyaga a 21. századi Reményik-kultusz eseményeit dokumentálja, elsősorban a Reményik Sándor Művészeti Stúdió Alapítvány rendezvényeit. konferenciáit, ahol a kötetbe fölvett írások – előadások formájában - elhangzottak. Az emlékkönyv természetesen nem ad átfogó képet Reményik Sándor munkásságáról, de annak sok-sok részletét élesen megvilágítja, így nagyobb irodalomtörténeti gyűjteményekben helye van. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"