Naphegyi Andrea önéletrajza egy emberpróbáló küzdelem története. A Kolozsvárott született szerző egészséges kislányként, szerető családban élte át a romániai diktatúra utolsó, de annál keservesebb éveit. A rendszerváltozás után újságírást tanult a kolozsvári egyetemen, majd Budapesten a Közép-európai Egyetem emberjogi szakán; dolgozott az erdélyi magyar nyelvű médiában, az RMDSZ elnökségi munkatársaként, részt vett a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács egyik projektjében. Itt találkozott a Hollandiából érkezett szakértővel, Jan Willem Schouwval, a „szőke herceggel”, akivel később összeházasodtak és Utrechtben telepedtek le. Naphegyi Andrea élettörténete akkor vett tragikus fordulatot, amikor 2007-től egyre aggasztóbb testi tünetek jelentkeztek nála, a sűrűsödő és súlyosbodó epilepsziás rohamok után járási nehézségei adódtak, megromlott az egyensúlyérzéke. Sok kivizsgálás után 2015-ben egy igen ritka immunrendszeri betegséget diagnosztizáltak nála, az egymillió emberenként egyszer előforduló Merev Személyiség Szindrómát (SPS). A beteg immunrendszere olyan ellenanyagot termel, amely a test befeszülését okozza, majd mozgásképtelenséget vált ki. Naphegyi Andrea ettől kezdve írja meg a betegségével folytatott hihetetlen küzdelmének krónikáját, azt a harcát, hogy betegsége mellett a lehető teljes életet élje, hogy a „normális” életkörülményekhez legközelebb eső életminőséget érje el. Krónikája arról szól, hogyan tett meg mindent azért, hogy valamelyest megőrizze mozgékonyságát – háromkerekű biciklivel, kerekes járókerettel -, hogy a lehető legkevésbé szoruljon mások segítségére. Meg arról is szól, hogy lelkileg miképp lehet földolgozni egy mozgékony, rendszeresen túrázó embernek a járásképtelenséget. A szerző azt a lelki utat is bemutatja, amely azzal a kérdésföltevéssel kezdődött, hogy miért pont ő az az egy ember a millióból, aki e betegségben szenved. Majd eljut oda, hogy belső erőt merítsen a testi küzdelemhez, miközben képes lesz elfogadni a helyzetét. Kötete végén ezt írja: „A magam helyzetéből kiindulva nekem is meggyőződésem, hogy a gyógyulás lehetősége bennünk van”. Az önéletrajz a kezelések, egy sajátos életmód és a lelki edzettség kialakításának története. A jó tollal megírt, lelkierőt sugárzó önéletrajz végén a szerzővel készült interjúk olvashatók. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"