A színes képmelléklettel szerkesztett kötet a Rákosi-korszakban mártírhalált halt Boldog Sándor István életét dolgozza fel, akinek példaképe Don Bosco (Bosco Szent János) volt, a szalézi szerzetesrend alapítója, az utcagyerekek istápolója. Az "Isten bohócaként" is emlegetett szent életű nevelő neve nem véletlenül került a könyv címébe. Sándor István az első világháború kitörésének évében, 1914-ben született Szolnokon. Édesapja vasúti segédmunkás volt, de a család szegényes körülményei ellenére az édesanya gondos nevelésben részesítette három fiát. A legidősebb, István az elemi iskola négy osztálya után 1924 és 1928 között polgári iskolában tanult, majd 1931-ig szülővárosában kitanulta a vasesztergályos és rézöntő szakmát. Aztán a szalézi rend nyomdájában helyezkedett el már Budapesten, így 1942-ben szalézi kisegítő testvérként sorozták be a hadseregbe. A második világháború végén amerikai fogságból hazaérve újra a Clarisseumban (az alapító, gróf Károlyi Sándorné Kornis Clarisse nevéről), a rend nyomdájában helyezkedett el, amely egyben nevelőotthonként is funkcionált, ahol a fiatal Sándor István aktívan kivehette részét a gyermekek és fiatalok keresztény szellemű neveléséből. Így a keresztényszociális elveket a gyakorlati életbe átültetni kívánó KIOE (Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesülete) rákospalotai csoportjának vezetője lett. Amikor 1950-ben az állam betiltotta a szerzetesrendek működését, Sándor István kezdetben sekrestyésként tudott elhelyezkedni, de emellett tovább folytatta, immár illegalitásban, az ifjúsággal való foglalkozást: kirándulásokat, magánlakásokban összejöveteleket szervezett, és hittant tanított. A hatóságok végül 1952 júliusában tartóztatták le, majd a börtönben többször összeverték. A hetekig tartó kihallgatásokat követően tizenöt társával együtt bíróság elé állították. A Budapesti Hadbíróság szigorúan titkos, zárt tárgyaláson hozta meg az ítéletet: négy főt, köztük Sándor Istvánt, demokráciaellenes szervezkedésért kötél általi halálra ítélték. Családja a letartóztatást követően hosszú ideig semmit sem tudott sorsáról, csak 1955-ben kaptak értesítést az ítélet végrehajtásáról. A 2013 októberében boldoggá avatott vértanú életrajzát a függelékben kronológia és névmutató egészíti ki. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"