Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Dömötör Éva hiánypótló nyelvészeti monográfiája a magyar mutató névmások és mutató névmási határozószók vizsgálatát végzi el. A szerző a konstrukciós nyelvszemléletet alkalmazva funkcionális nyelvészeti elveket követ, de a hasznosított terminológia a formális nyelvészetben bevett fogalmakkal is operál. A demonstratívumok osztályán belül Dömötör Éva az az/ez főnévi mutató névmás és két származéka, az aztán és az azért használatait nézte meg közelebbről. A kutatásba bevont, megfelelő nagyságú korpusz tanúsága szerint „az egyes névmások és a belőlük származó határozószók használatának azonban olyan szisztematikus mintái rajzolódnak ki, amelyek az eredeti deiktikus használattól való eltávolodással egy sajátos, pragmatizációval együtt járó grammatikalizációval alakultak ki.” A szerző könyve bevezetőjében úgy foglalja össze eredményeit, hogy „mind a deiktikus, mind a nem deiktikus funkciók meghatározott grammatikai és pragmatikai környezetben konvencionalizálódtak”.

Dömötör Éva

Demonstratívumok

Borító ár
3 490 Ft
Kötött ár
3 141 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Dömötör Éva
ISBN
9786156617163
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
280 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.12.30
Kiadó
Szépirod. Figyelő Alapítvány
Cikkszám
3001092015
Alcím
ez és az konstrukciós megközelítésben
Sorozatcím
Gondolat-jel ; 2677-0407 ; 10.

Darabszám
Teljes leírás
Dömötör Éva hiánypótló nyelvészeti monográfiája a magyar mutató névmások és mutató névmási határozószók vizsgálatát végzi el. A szerző a konstrukciós nyelvszemléletet alkalmazva funkcionális nyelvészeti elveket követ, de a hasznosított terminológia a formális nyelvészetben bevett fogalmakkal is operál. A demonstratívumok osztályán belül Dömötör Éva az az/ez főnévi mutató névmás és két származéka, az aztán és az azért használatait nézte meg közelebbről. A kutatásba bevont, megfelelő nagyságú korpusz tanúsága szerint „az egyes névmások és a belőlük származó határozószók használatának azonban olyan szisztematikus mintái rajzolódnak ki, amelyek az eredeti deiktikus használattól való eltávolodással egy sajátos, pragmatizációval együtt járó grammatikalizációval alakultak ki.” A szerző könyve bevezetőjében úgy foglalja össze eredményeit, hogy „mind a deiktikus, mind a nem deiktikus funkciók meghatározott grammatikai és pragmatikai környezetben konvencionalizálódtak”.