Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik sokat kutatott eseménysoraként nem csak a történészek számára bír kitüntetett jelentőséggel: a közösségi identitás, a kollektív múlt meghatározó eseményeként nem lehet elmenni mellette szó nélkül. A kiemelt státusz érthető, ám nem jutott volna el idáig a magyar reformellenzék, ha nem lettek volna a politikai és kulturális életben a ’20-as és ’30-as évek, az első reformkori politikusnemzedékkel, akik közül a jelen monográfia Deák Antal életével és közéleti tevékenységével ismerteti meg az érdeklődő olvasókat. A kötet megírását az is lehetővé és időszerűvé tette, hogy az Országgyűlési Könyvtárban előkerültek és hozzáférhetővé váltak Deák Antalnak a sógorához, Oszterhueber Józsefhez 1825 és 1842 között írt levelei.