A felvidéki költő, multimédiás és performansz-előadó sajátos kötetet állított össze – két szempontból is különöset. Először is megalkotott egy kb. 1000 tételes szótárat, ami azt jelenti, hogy munkatársai segítségével olyan magyar szavakat válogatott össze, amelyek a magyar alakkal éppen megegyezően más nyelvekben is előfordulnak, rendszerint egészen más jelentéssel. Például az alma portugálul azt jelenti: lélek; a kacér szó az albán nyelvben vitát, veszekedést jelent; a pasas litvánul útlevél; a kötet címében szereplő cumi pedig az indonéz nyelvben tintahal jelentésű. A szerző, valamint a kötethez előszót író Németh Zoltán a transzkulturalizmus diskurzusa egyik formájának tartja e homonímia-gyűjteményt, amely a magyar és az idegen nyelvi szavak azonos alakúságán alapszik. A kötet másik sajátossága az, hogy a szótár után olyan versek antológiája következik, amely darabok kizárólag a homonímia-szótárban megtalálható szavakból épülnek föl. Juhász R. József ugyanis fölhívást tett közzé, hogy a magyar és idegen nyelvekben azonos alakú, de eltérő jelentésű szavakból ki-ki alkosson verset, attól függetlenül, hogy az anyanyelve magyar vagy valamilyen más nyelv. Így aztán például egy indonéz költő is képes magyarul szóló, magyarul értelmezhető verset írni. A szótár rész után álló versantológiában mintegy harminc, magyar és külhoni (indonéz, kínai), hivatásos és amatőr versíró munkája olvasható. Juhász R. József mellett Bolemant László, Hajtman Kornél, Szügyi Zoltán főhivatású tollforgatókként vettek részt a nyelvi játékban, rajtuk kívül számos amatőr verselő küldött be többé-kevésbé sikeres pályamunkát. A versek túlnyomó többsége nyelvi játék, így Bolemant László Urak című verse is, amelynek egyik szakasza így szól: „A mai akt pazar sarkon ring. / Ahol a testi torna optimista. / Merkúr meze gombol cicit”. Rásó Attila kúra című transzkulturális homonímiákból alkotott haikuja így szól: „koala kobak / arca lesi pazar tó / halk halas képét”. Szügyi Zoltán pedig képverseket alkotott az azonos alakú szavakból (Két réteg kiterítve). A kötet egyfelől nem több mint szellemes nyelvi játék, másfelől fölveti a műfordítás egyik radikális kérdését, a soknyelvűség logikai és lexikai szempontját. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"