Kristy Sedgman brit társadalomtudós és kultúrszociológus azt vizsgálja, hogy milyen szabályok szerint éljünk társadalmi életünket, hogyan és miért engedelmeskedünk a normáknak, az észszerűség imperatívusza hogyan tud minden mást elnémítani maga mellett, s hogy éppen az észszerűség az a jelenség és hívószó, amely képes a kizárólagos, elnyomó és igazságtalan rendszereket konzerválni. A szerző azt nézi meg közelebbről, hogy az észszerűtlen ember milyen mértékben cselekedhet morálisan igazolható módon, egy végletekig megosztott világban, ahol a populista politikai erők újabb és újabb kérdések kapcsán hergelik egymás ellen az embereket, miért kellene mindig kimérten, nyugodtan és észszerűen viselkedni, miért kellene egy modortalan helyzetben ragaszkodni a modorhoz. Ennek megválaszolása során a társas viselkedés evolúciójától indít a szerző, s bemutatja, hogy az Homo Sapiens volt az egyetlen élőlény a bolygón, amely a túlélés érdekében az idegenek felé tanúsított bizalmat választotta, amely túlmutat a családi és rokonsági kapcsolatokon – meglepő, de ez a felismerés tette az embert a glóbusz uralkodó fajává.