A zsidó származású Fenyő Miksa jogász, politikus, kritikus és szerkesztő, a Nyugat egyik alapítója és munkatársa volt (a Gyáriparosok Országos Szövetségénél viselt szerepe okán 1948-ban nyugati emigrációra kényszerült). 1944. március 19-től, az ország német megszállásától 1945. január 19-ig, Pest felszabadulásáig ismerősöknél bujkált, egy lichthofra nyíló cselédszobában. Nem véletlenül, ugyanis - zsidó származásán túl - még 1934-ben írt egy Hitler című tanulmányt, amelynek két részlete a Nyugatban is megjelent, és amelyben döbbenetes hitelességgel jósolta meg, mire is számíthat Németország és Európa, milyen valós veszélye van egy újabb világháborúnak és annak, ha Magyarország szövetségre lép Németországgal. A mű miatt le is akarták tartóztatni, ám még időben elmenekült. Az első sokk után, 1944. június 22-től naplót vezetett, hogy megörökítse a történteket, mely Az elsodort ország címmel egy évvel később látott napvilágot (Budapest, Révai, 1946). A német megszállás és a holokauszt évfordulója kapcsán most ismét olvasható, fiához, Marióhoz írott művet a szerző saját előszava nyitja meg. A szerző ezután meglehetős részletességgel ismerteti a vele, valamint családjával, barátaival, ismerőseivel történteket, a hozzá eljutó híreket, szüntelenül azon töprengve, hogy milyen történelmi és etikai következményekkel járt a korábbi évtizedek egy-egy politikai lépése, hol van a maga személyes felelőssége, miként és mikor kezdődött az ország "sodródása” és milyen lehetőségek nyílhatnak majd a háború után az ország újjáépítésére. Az elbeszélés addig tart, amíg fel nem merészkedik a légoltalmi pincéből, és meglátja a véghez vitt pusztítást: "Budapest kaputt - mutatja mellettem furcsa mozdulattal egy orosz katona. Budapest kaputt, és mi mindannyian kaputt. És az utca jobb oldalán hulla, és bal oldalán hulla, és az egész ország hulla. A náci förtelem égbekiáltó bűnténye. A legyilkolt ország" - olvashatjuk a lesújtó záró sorokat. A kötet az 1986-os, hivatalosan "második, javított kiadás", valójában az eredetinek jócskán rövidített, politikai okokból megcsonkított változata (Budapest, Magvető, 1986) után végre ismét teljes terjedelmében olvasható, néhány jegyzettel is kísérve. Schiller Erzsébet szerkesztői utószavával, valamint névmutatóval zárul. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"