Az 1848/49-es szabadságharc leverése és az 1867-es Kiegyezés közötti időszak kevésbé ismert korszaka hazánk történetének. Pedig az ezen időszakra eső 1861-es országgyűlés, és az azt megelőző fejlemények kiemelkedő jelentőségűek. I. Ferenc József célja az volt, hogy az általa kiadott októberi diplomát, illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye. Az országgyűlés végül nem volt hajlandó ezeket elfogadni, és az egész országban jelentős viták voltak a kérdésben (már az is vitákat keltett, hogy a javaslatot az udvariasabb formának tekinthető feliratban, vagy határozatban utasítsák el - innen a Deák Ferenc vezette Felirati Párt és a Teleki László-féle Határozati Párt elnevezés). Maga az ellenállás még az országgyűlés összehívása előtt a vármegyékben, az "alkotmányosság védbástyáiban" megkezdődött. Nem volt ez másként Veszprém megyében sem, és az alkotmányos mozgalom szorosan összekapcsolódott a volt '48-as honvédek által megalakított Honvédegylet tevékenységével. Ezt a kettős témát vizsgálja a lelkes lokálpatrióta, nyugalmazott honvéd ezredes Földesi Ferenc kötete, aki korabeli források alapján igyekszik bemutatni a Veszprém vármegyei eseményeket. Elsőként röviden a Világostól a "kis forradalom"-ként is jellemzett eseményekig vezető utat vázolja fel. Ezt követően azonos szerkezetben, időrendi sorrendben mutatja be előbb Veszprém vármegye, majd Veszprém városának testületeiben történt eseményeket. Olvashatunk a Honvédegylet tevékenységéről, majd megismerhetjük a tizennégy legfontosabbnak vélt szereplő életpályáját, Baráth Ferenc tanár, főszolgabíró, honvéd századosétól Zombath Istvánig, a Honvédegylet alelnökéig. A fekete-fehér illusztrációkkal kísért kötet utolsó harmadában irodalomjegyzék, dokumentumok fakszimiléi és forrásszövegek kaptak helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"