Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Huszárik Zoltán (1931-1981) születésének 90. és halálának 40. évfordulójára jelent meg az az emlékezéseket tartalmazó kötet, amelyben közel félszázan vallanak a legendás filmrendezőre vonatkozó emlékeikről, gondolataikról. A Mohi Sándor operatőr és rendező által összeállított vallomássor mozaikos, ám teljesség igényű képet rajzol Huszárik Zoltánról, az emberről, a művészről és a „jelenségről”. Megszólalnak olyan munkatársai, mint Sára Sándor operatőr, Jeney Zoltán és Kocsár Miklós zeneszerzők, Dobai Péter forgatókönyvíró, Pardi Anna költőnő, aki a Szindbád (1971) című film egyik szereplője volt, illetve a bolgár Ichak Finci, aki a Csontváry (1980) címszerepét alakította. Beszélnek róla kollégái, így a filmrendező Elek Judit, Rózsa János, Szabó István, András Ferenc, Dárday István, továbbá színészek, mint Bánfalvy Ágnes, Drahota Andrea, azután a szobrász Kő Pál, a fotós Szalay Ákos, végül a rendező lánya, Huszárik Kata színésznő. Valamennyi emlékező, vallomástevő más-más nézőpontú és árnyalású képet fest Huszárik Zoltánról. Ágh István a Krúdy Gyulára emlékeztető, ám törékeny emberre emlékezik; Sára Sándor a filmforgatások műhelytitkaiba avat be; Kármentő Éva vágó arról számol be, milyen volt a disznóvágás a rendező szülőfalujában, Domonyban. Jancsó Nyika operatőr szerint Huszárik filmjei nem a dramaturgia, hanem a művészi képalkotás szabályai szerint épültek föl. Szabó István anekdotája arról szól, miért nem mutatták be annak idején Kubában a Szindbádot; B. Müller Magda fotóművész pedig Huszárik és Latinovits Zoltán rokonlelkűségéről tanúskodik. A csaknem ötven emlékező vallomásból rengeteg részlet rajzolódik ki a rendező személyiségéről, művészetfölfogásáról, nehéz sorsáról, rendezetlen magánéletéről és természetesen az 1960-as és ’70-es évek magyar filmművészetéről, az akkori szocialista művelődéspolitikáról, filmjei fogadtatásáról és legfőképp a személyes találkozások emlékeiről. A fotókkal illusztrált vallomáskötet – amelynek függeléke életrajzi kronológiát, filmográfiát és jegyzeteket tartalmaz – minden nagyobb művészeti gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Mohi Sándor (1957-)

Átmeneti idők - Mohi Sándor beszélgetései Huszárik Zoltánról

Borító ár
4 800 Ft
Aktuális online ár
3 600 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Mohi Sándor (1957-)
ISBN
9786156192844
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2021
Méret
320 o.
Kiadó
MMA K.
Cikkszám
3001068323
Alcím
Mohi Sándor beszélgetései Huszárik Zoltánról

Darabszám
Teljes leírás
Huszárik Zoltán (1931-1981) születésének 90. és halálának 40. évfordulójára jelent meg az az emlékezéseket tartalmazó kötet, amelyben közel félszázan vallanak a legendás filmrendezőre vonatkozó emlékeikről, gondolataikról. A Mohi Sándor operatőr és rendező által összeállított vallomássor mozaikos, ám teljesség igényű képet rajzol Huszárik Zoltánról, az emberről, a művészről és a „jelenségről”. Megszólalnak olyan munkatársai, mint Sára Sándor operatőr, Jeney Zoltán és Kocsár Miklós zeneszerzők, Dobai Péter forgatókönyvíró, Pardi Anna költőnő, aki a Szindbád (1971) című film egyik szereplője volt, illetve a bolgár Ichak Finci, aki a Csontváry (1980) címszerepét alakította. Beszélnek róla kollégái, így a filmrendező Elek Judit, Rózsa János, Szabó István, András Ferenc, Dárday István, továbbá színészek, mint Bánfalvy Ágnes, Drahota Andrea, azután a szobrász Kő Pál, a fotós Szalay Ákos, végül a rendező lánya, Huszárik Kata színésznő. Valamennyi emlékező, vallomástevő más-más nézőpontú és árnyalású képet fest Huszárik Zoltánról. Ágh István a Krúdy Gyulára emlékeztető, ám törékeny emberre emlékezik; Sára Sándor a filmforgatások műhelytitkaiba avat be; Kármentő Éva vágó arról számol be, milyen volt a disznóvágás a rendező szülőfalujában, Domonyban. Jancsó Nyika operatőr szerint Huszárik filmjei nem a dramaturgia, hanem a művészi képalkotás szabályai szerint épültek föl. Szabó István anekdotája arról szól, miért nem mutatták be annak idején Kubában a Szindbádot; B. Müller Magda fotóművész pedig Huszárik és Latinovits Zoltán rokonlelkűségéről tanúskodik. A csaknem ötven emlékező vallomásból rengeteg részlet rajzolódik ki a rendező személyiségéről, művészetfölfogásáról, nehéz sorsáról, rendezetlen magánéletéről és természetesen az 1960-as és ’70-es évek magyar filmművészetéről, az akkori szocialista művelődéspolitikáról, filmjei fogadtatásáról és legfőképp a személyes találkozások emlékeiről. A fotókkal illusztrált vallomáskötet – amelynek függeléke életrajzi kronológiát, filmográfiát és jegyzeteket tartalmaz – minden nagyobb művészeti gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"