Hegyvidéki beszéd (200511428) című kötetében is családja, elsősorban szülei történetét dolgozta fel ifj. Léka Géza író, költő, az Állami Népi Együttes alapító szólótáncosai: id. Léka Géza és Kacsóh Klára fia. Ezen családtörténetet árnyalja most tovább Árva ragyogás című levélregénye. Ebben az 1950 és 1983 közötti időszak, illetve három generáció: a gömöri apai nagyszülők, a népi táncos szülők és az ő élettörténete bontakozik ki, azon több mint háromszáz levél révén, amely időrendben követi egymást, kiegészítve a fiú megjegyzéseivel. A címben szereplő önellentmondás arra utal, hogy az 1957-ben született fiú életét két helyszín között osztotta meg. Ősztől tavaszig budapesti nagypolgári villájukban élt szüleivel, amikor azonban ők - mintegy két évtizeden át - a világot járták a táncegyüttessel, nagyanyjánál, a korán özvegységre jutott Léka Bélánénál tartózkodott Bánrévén, így gyakorlatilag ő nevelte fel őt. Innen ered persze az is, hogy a szerző életét és művészetét, fővárosi születése ellenére döntően határozta, határozza meg a gömöri táj, az ottani életforma és értékvilág. A levelek beszámolnak az egymástól gyökeresen különböző hátterű szülők kapcsolatáról (míg az apa paraszti származású volt, addig Kacsóh Klára apja Horthy Miklós kereskedelmi államtitkára, emiatt aztán "osztályellenség" volt), vagy arról, hogy a nagymama mit szólt fia Budapestre költözéséhez. Megismerhetjük az Állami Népi Együttes külföldi turnéit, Moszkvától Anglián, Franciaországon és Amerikán keresztül Kínáig, és persze azt is, hogy miként nőtt fel s vált felnőtté a szerző ezen évtizedek alatt. A szöveget fekete-fehér családi fotók és dokumentumok fakszimiléi kísérik. A kötetet N. Pál József, Léka Géza egyik barátjának személyes hangú utószava zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"