A hetven esztendős szerző életének közel felét Olaszországban töltötte, nem régiben a római La Sapienza Tudományegyetem professzoraként ment nyugdíjba, és élete eme fordulóján adja közre az utóbbi negyed évszázad (1990-2015) itáliai tárgyú publicisztikáit, esszéit, jegyzeteit, újságcikkeit. Sárközy Péter természetesen nem elszigetelt magányban élt és dolgozott Rómában, nagyon is kivette részét a magyar valóság megtapasztalásából – és részben alakításából --, ezért írásai magukon viselik a rendszerváltozás óta eltelt negyed évszázad magyar kulturális politikájának sajátosságait is. Ezért az itáliai tárgyúnak látszó esszék nagyon is a magyar belpolitika kérdéseire reflektáló publicisztikák, legföljebb a rálátás perspektívája tágabb, mint a hazai zsurnalisztikáé. A Bevezetés önéletrajzi jegyzete után öt fejezetbe sorolta a kötet írásait. Az utókor majd ítélkezik cím alá kerültek a magyar és az olasz politika aktualitásairól szóló cikkei, amelyek közül kiemelendő a Topolino vörösben és feketében, amely 1993-ban látott napvilágot az akkori Új Magyarországban. Ekkor történt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök a La Stampa című olasz lapban "fasiszta fiatalok" budapesti randalírozásáról vizionált, és "Európa, segíts!" jajkiáltást hallatott a nemzetközi sajtóban. Sárközy erre a tényre reflektál olyan tények elősorolásával, amelyek azóta is szinte ismeretlenek a magyarországi közvélemény előtt, például megemlékezik az olasz neofasiszta párt parlamenti jelenlétéről és Alessandra Mussolini képviselőasszony fölszólalásairól. A második fejezet ("Harc" a Római Magyar Akadémiáért) cikkeiben a szerző az Antall-kormány bátortalan kultúrpolitikája következtében előállt helyzeten töpreng, jelesül azon, hogy volt pártállami káderek hitbizományává váltak a külhoni magyar intézetek. A harmadik részben (Az olaszországi magyar emlékek védelmében) szól a római San Stefano Rotondo templomról, Mindszenty bíboros itáliai kultuszáról, Lászai János gyulafehérvári kanonok 16. századi római sírjától, az egykor magyar peregrinusok látogatta bolognai egyetem alapításának 900. évfordulójáról, a Padovai Egyetem humanista szellemiségéről. A következő részben (Magyar irodalom és kultúra Olaszországban) bemutatja a magyar irodalom olaszországi nagykövetét, Gianpiero Cavaglia professzort, a magyar regények, Krúdy Gyula, Örkény István, Ottlik Géza fordítóját, Gianni Scaliát, vagy szól Petri György költészetét tárgyaló olasz monográfiáról, Pier Paolo Pasolini verseinek magyar fordításáról, József Attila költészetének új olasz edíciójáról. E részben olvasható a Magyar irodalom Olaszországban című összefoglaló, mérleget készítő tanulmány. Az utolsó fejezetben (Tengerre, magyar!) kaptak helyet a kötet személyesebb hangú esszéi, interjúi, voltaképp Sárközy Péter önreflexiói. Az Ünnepi Könyvhétre megjelent publicisztika- és esszékötet a magyar italianisztika korszakos, ám népszerű stílusú produktuma, a rendszerváltozás óta eltelt negyed század olasz-magyar kulturális kapcsolatainak áttekintése, az olasz-magyar kölcsönös szellemi érdeklődés dokumentációja – erre utal a kötet címe is, amely magyar fordításban azt jelenti: Oda és vissza. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"