A keresztyén egyház korai időszakában sokféle hagyomány élt egy időben, a párhuzamos történetek jól megfértek egymás mellett. Az egyház erősödésével ugyanakkor elindult az a kanonizációs időszak, amely során az egyházatyák határozottan elválasztották a hiteles és az apokrif iratokat egymástól. Mára a Szentírás tekintélye kikezdhetetlen, így olyan hangok is megszólalhatnak, amelyek arra biztatnak minden bibliaolvasót, hogy ismerje meg és kezelje helyén az apokrif iratok sokszínű, több évezredes szövegvilágát. Uwe-Karsten Plisch Ami a Bibliából kimaradt – A korai keresztyénség apokrif iratai című könyve megismerésre, kritikai gondolkodásra hívja mind a hívő, mind a Biblia világa iránt érdeklődő olvasókat. A Kálvin Kiadó korábban már megjelentetett a témában Zsengellér József református teológus, hebraista, az ORZSE professzora tollából A bibliai apokrifek és a reformáció. Az apokrif/deuterokanonikus könyvek karrierje (202225017) címmel, amelyben a szerző a bibliai kánon kialakulását a kezdetektől a reformáció koráig kíséri végig. A jelen kötet szerzője a kora keresztyén szövegeket (nem keletkezésük időrendjében, hanem műfajok szerint rendezve) tárja az olvasók elé: „Megbízható fordítások, hiteles információkkal bevezetve, hogy az olvasóknak olyan ismereteket közvetítsenek, amelyek segítenek saját véleményük kialakításában, és betekintést engednek a korai keresztyénség szellemi és irodalmi sokszínűségébe.” – olvashatjuk Plisch használati útmutatóját a kötet bevezetőjében.