Krúdy nagysikerű könyvét először üzleti céllal írta meg, de amint a számos későbbi bővítés is tanúskodik róla, beleszeretett a témába. A bevezetőben azt is megemlíti, hogy a régi diszciplínához megpróbált a mai tudományosság szempontjai szerint közelíteni (Freud professzor álommagyarázatait is fölhasználta), ám legnagyobb távolságtartással és iróniával mégis a legújabb álmoskönyvekről szól, amelyeknek, a mai színes újságok horoszkópjaihoz hasonlóan, semmi közük sincs a régi egyiptomi, perzsa, káldeus mesterek tudásához. Szívesebben fordult a német és magyar nyelvű régi álmoskönyvekhez, valamint a "régi öregekhez", az apáról fiúra öröklődő népi bölcsesség hordozóihoz. Mellőzte az egyes álmokhoz társított számértékeket, mert ezeket újabb keletűnek, végképp hiteltelennek találta. A számos átdolgozás folytán, illetve az álmoskönyvet követő, babonákról, kísértetekről szóló részeknek köszönhetően a mű fokozottan irodalmi jelleget kapott. Az álomfejtés hihetőségére vonatkozó kérdést, írói hitvallásával összhangban, mindvégig függőben hagyja a szerző: "Álom: játék, mint az élet. Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is." "www.kello.hu © minden jog fenntartva"