Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
Teljes leírás
A szerzőről érdemes tudni, hogy zenész is, hangköltészettel is foglalkozik, újabb verseiben pedig egy sajátos ábrázolásmód és versmondattan kidolgozójaként és alkalmazójaként ismerhetjük meg. Fölfogásában az ember, maga az élet valamilyen módon szerkezet, gépszerűen, ha tetszik mechanikusan működő organizmus - e "gépvilág" ritmusát "énekli meg" a kötetbe gyűjtött versek együttese. Van verse, amely egy műszaki leírás objektivitásával ér föl (Balerina); a másik egy kikötői daru működéséről számol be aprólékosan (Daru alatt); de van olyan több részből álló hosszabb verse (Zengető), amely nem más, mint egy üzemi munkafolyamat rögzítése. Jellemzőek erre a rigorózus tárgyiasságra és tárgyilagosságra az egyszavas címek is: Akvárium; Torony; Nyaktiló; Orgona; Labirintus stb. Tárgyak, szerkezetek, robotszerű alakok, üzemi munkafolyamatok vagy elméleti algoritmusok mozzanatai elevenednek meg szenvtelen, tárgyias, hanghatásában is ridegen "kopogós" verseiben: "kupak csapódik érzékelője / neont és félhangot bocsát / a szemben rögzítettnek / felhúzza az ellenpólus ellengolyót lő" (Flipper). Vagy: "maga alá helyezi / a személyiséget műanyag / védi az áramköröktől / gombokban futnak / össze vezetékei" (Vezérlő). Olyanok ezek a versek mintha a korai futurizmus idején születtek volna, csak éppen annak az avantgárd irányzatnak az elementáris dinamizmusa nélkül. Mindazonáltal Tóth Kinga hiperrealista leírásai nem egy dehumanizált világ képeit adják, nem az ember nélküli vagy embertelen falanszter jelenetei, mert a versek mélyebb rétegeiben ott mocorog vagy vibrál, fölsejlik vagy oszcillál a működés dinamikája és a rendszer értelme. Tárgyai, gépei, berendezései, figurái folytonos, egyenletes mozgásban vannak, és ez a mozgás utal a maga értelmére, céljára: az emberre. Ekként írja le a természetet (Pók), a lovagot (Lovag) vagy éppen a verebet (Veréb). A versek hanghatásukban is kifejezőek: az olvasó hallani véli a berendezések kattogását, morgását vagy fújtatását. Ez a mechanikán és technológián alapuló világkép bontakozik ki sok-sok variációban az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent kötetből, amely a kísérleti költészetre fogékony olvasók figyelmére számít. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Tóth Kinga (1983-)

All machine

Aktuális online ár
916 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Tóth Kinga (1983-)
ISBN
9789631432039
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2014
Méret
22 cm
Kiadó
Magvető
Cikkszám
3000233480
Alcím
versek és grafikák

Darabszám
Teljes leírás
A szerzőről érdemes tudni, hogy zenész is, hangköltészettel is foglalkozik, újabb verseiben pedig egy sajátos ábrázolásmód és versmondattan kidolgozójaként és alkalmazójaként ismerhetjük meg. Fölfogásában az ember, maga az élet valamilyen módon szerkezet, gépszerűen, ha tetszik mechanikusan működő organizmus - e "gépvilág" ritmusát "énekli meg" a kötetbe gyűjtött versek együttese. Van verse, amely egy műszaki leírás objektivitásával ér föl (Balerina); a másik egy kikötői daru működéséről számol be aprólékosan (Daru alatt); de van olyan több részből álló hosszabb verse (Zengető), amely nem más, mint egy üzemi munkafolyamat rögzítése. Jellemzőek erre a rigorózus tárgyiasságra és tárgyilagosságra az egyszavas címek is: Akvárium; Torony; Nyaktiló; Orgona; Labirintus stb. Tárgyak, szerkezetek, robotszerű alakok, üzemi munkafolyamatok vagy elméleti algoritmusok mozzanatai elevenednek meg szenvtelen, tárgyias, hanghatásában is ridegen "kopogós" verseiben: "kupak csapódik érzékelője / neont és félhangot bocsát / a szemben rögzítettnek / felhúzza az ellenpólus ellengolyót lő" (Flipper). Vagy: "maga alá helyezi / a személyiséget műanyag / védi az áramköröktől / gombokban futnak / össze vezetékei" (Vezérlő). Olyanok ezek a versek mintha a korai futurizmus idején születtek volna, csak éppen annak az avantgárd irányzatnak az elementáris dinamizmusa nélkül. Mindazonáltal Tóth Kinga hiperrealista leírásai nem egy dehumanizált világ képeit adják, nem az ember nélküli vagy embertelen falanszter jelenetei, mert a versek mélyebb rétegeiben ott mocorog vagy vibrál, fölsejlik vagy oszcillál a működés dinamikája és a rendszer értelme. Tárgyai, gépei, berendezései, figurái folytonos, egyenletes mozgásban vannak, és ez a mozgás utal a maga értelmére, céljára: az emberre. Ekként írja le a természetet (Pók), a lovagot (Lovag) vagy éppen a verebet (Veréb). A versek hanghatásukban is kifejezőek: az olvasó hallani véli a berendezések kattogását, morgását vagy fújtatását. Ez a mechanikán és technológián alapuló világkép bontakozik ki sok-sok variációban az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent kötetből, amely a kísérleti költészetre fogékony olvasók figyelmére számít. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"