Guba István természettudós, fizikus rendkívül sokoldalú személyiség volt, több nyelven beszélt, tanított matematikát, fizikát, foglalkozott programozással, filozófiával, zenével és igen sokat írt. Ahogyan egyik emlékező méltatója mondja: „szerelem, matematika, filozófia, költészet és zene lüktetett ereiben”. Az ő roppant sokoldalú – mondhatni, reneszánsz – személyiségét idézi meg az emlékkönyv, amelyet özvegye állított össze. A kötetben részint barátai, kollégái, tisztelői vallanak róla, részint Guba István önéletrajzi jellegű, vallomásos hangvételű, avagy elmélkedő írásai, levelei, följegyzései és versei kaptak helyet. Lükő I. Gábor matematikus „kozmikus lénynek” nevezi Guba Istvánt; alakját idézi Zsellér Gyula közgazdász, Soós Tibor villamosmérnök, Hegedűs Miklós festőművész, azután egykori tanárai, Dobossy Ildikó és Petrik István. A Guba Istvántól való írások elsője Az öröklét igájában, amelynek első mondata – a mottó erejével – így szól: „Hagyjátok a világot, Istennel foglalkozzatok’” A természettudós föltétlenül hitt, és a transzcendencia iránti érdeklődése, vonzalma szinte minden írásából sugárzik. Filozófiai érdeklődését tükrözi olvasónaplója is, amelyben Camus Sziszifusz mítosza című esszéjét értelmezi. Mondókák cím alatt tíz rövidprózai eszmefuttatása olvasható – ezekben a létezés legfontosabb kérdéseit teszi föl, illetve válaszolja meg. Itt olvasható például az a megállapítása: „A valóság csak mint szubjektumban felépülve-megjelenő, tehát mint ismeret-totalitás létezik”. Guba szerint a létezés teljességgel szubjektív kategória, e tézisének nyomvonalán haladva elemzi a tér-idő topológiáját, az emberi tudat természetét, a létezés megnyilvánulásait, élet és halál gondolatát, a szabadság fogalmát, az emberi tapasztalás sajátosságait, ilyen értelemben rövid esszéinek címei is sokat mondóak: A jelenlétről; A folytatásról; A hiányról; Amiről nem tudunk. A kötet szerkesztője számos parabolikus, allegorikus Guba-rövidprózát is közöl: Az elolvadt kutya; A csata-pók; Szólt valaki? stb. Valamennyi írás, naplójegyzet, rövidpróza vagy vers voltaképp ember és világegyetem viszonyának, a tudat működésének, élet és halál végső kérdéseinek, a megismerés lehetőségeinek és korlátainak, az ember örök harmónia-vágyának gondolatát járja körül, világítja meg. Guba azt tartja, hogy emberi mivoltunk lényegéhez tartozik, hogy gondolkodunk önnön létezésünkről. De ez csak az első lépés ahhoz, hogy az ember eljusson az egészséges élet föltételéhez és céljához: az élete harmóniájának megteremtéséhez. A vegyes műfajú emlékkötet az emberi lét és értelem végső kérdésein tűnődők számára lehet érdekes olvasmány. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"