A Magyarországon élő lengyel esszé- és közíró kis könyvének dolgozatai voltaképp egyetlen témát járnak körül: a közép-európai nemzetek történelmi sorsközösségének kérdését, ezen belül is a visegrádi szövetség országainak együttműködését. A bevezetőben megfogalmazott tétele szerint szinte törvényszerű, hogy a Trianonban megcsonkított Magyarország volt 1991-ben a visegrádi összefogás kezdeményezője. Első dolgozata (A történelmi múlt Európa közepén) a közép-európai népek történetét tekinti át nagy vonalakban a 9. századtól kezdve, különös tekintettel a magyar-lengyel kapcsolatokra, attól kezdve, hogy Vitéz Boleszláv 985 körül feleségül vette Géza fejedelem Judit nevű lányát, folytatva Nagy Lajos királlyal, aki megteremtette az első magyar-lengyel perszonáluniót. Nyomon követi a Jagelló-ház uralkodóit, és fölidézi az 1335. évi visegrádi királytalálkozó létrejöttét. Második esszéjében (Trianon és a hozzá vezető utak) azt az elvet fejti ki, hogy Magyarország megcsonkításának nem a magyar nemzetiségi politika volt az oka, hanem a messzire visszanyúló történelmi körülmények, jelesül az, hogy a tatárjárás és a török hódoltság miatt elnéptelenedett területekre idegeneket telepítettek be, és e bevándorlás átalakította a Kárpát-medence etnikai képét a magyarság rovására. Harmadik dolgozatában (Trianon más nagy európai békeszerződések tükrében) kifejti, hogy a magyar delegációt csak a döntések tudomásulvételére kárhoztatták; a többi vesztes állam, mint Németország vagy Ausztria közel sem szenvedett el olyan területi és demográfiai veszteségeket, mint hazánk. És hangsúlyozza, egyedül Lengyelország nem ratifikálta a trianoni békeszerződést. Fölidézi azt az időszakot, amikor Antall József kezdeményezésére létrejött a visegrádi négyek szövetsége, amely egyfajta eszmei jóvátétel Magyarország számára a Trianonban elszenvedett veszteségért (Visegrádi Szövetség, mentőöv a trianoni békediktátumot követően). Konrad Sutarski könyve közérthetően, olvasmányos formában tekinti át Trianon előzményeit és következményeit - közép-európai kontextusban szemlélve a kérdéskört. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"