A Moszkvai Patriarchátus külkapcsolatait vezető metropolitának, az orosz pravoszláv egyház vezetője, Kirill pátriárka legközelebbi munkatársának könyve nyolc hosszabb prédikációt tartalmaz. A tartalmukban egymáshoz kapcsolódó írások közös vonása az az üzenet, hogy az embernek Istennel való találkozása mindig egy új élet kezdete. Ez az új élet nem biztos, hogy könnyebb, vonzóbb a külvilág szemében, de semmiben sem hasonlatos a régivel. Az új életben nem a világ, hanem Isten rendje a meghatározó; a dimenziók, az igazságok isteni eredetűek. Az első prédikáció (A világ teremtéséről és megváltásáról) voltaképp a Teremtés könyve egyetlen mondatának – „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet” – kifejtése, annak tudatosítása, hogy ez az ember születéséhez hasonlatos, hiszen az Úr a nemlétből szólítja elő az újszülöttet. Itt szól az első emberpárról, a bűnbeesésről, a bűntudatról, meg arról, milyen nagy szüksége van az embernek a csöndes elmélyülésre. Ezt a „bevezetést” három, egymással összefüggő, a karácsonytól húsvétig tartó szimbolikus időszakot fölölelő írás követi (Krisztus megtestesüléséről; Krisztus keresztútja; Krisztus feltámadásáról). A metropolita Jézus földi jelenlétéről, evilági művéről fejti ki közérthető stílusú gondolatait. Olyan kérdéseket tárgyal, mint az Isten háromszemélyűsége, az istenszülők személye, Krisztus szenvedéstörténete, a megváltó halál kérdése vagy a föltámadás emberi ésszel nehezen fölfogható ténye. Ezután általánosabb és a köznapi élettel kapcsolatba hozható témákról elmélkedik a szerző: az emberi életben oly fontos megbékélésről, a szentségekre való rátalálásról, az emberek közti kapcsolatokról (Megbékélés a teremtett világgal). Valamennyi prédikáció azon az alapvetésen áll, hogy „minden, ami Krisztussal kapcsolatos, az közvetlenül személyesen is érint bennünket”, ily módon a megváltás emberhez közeli lehetőségét vetíti előre. Ezért is veszi példáit a köznapi élet helyzeteiből, eseteiből, alakjairól. Antonyij metropolita magyarázó jegyzetekkel záródó prédikációgyűjteménye nem csak teológiai gyűjteményekben kaphat helyet.