Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Hornyik Sándor művészettörténész, esztéta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa 2021 októberében megvédett, A szürnaturalizmus archeológiája. Csernus Tibor festészete, 1957–1964. című akadémiai nagydoktori értekezését formálta kötetté. Munkája fizikai és tartalmi értelemben is súlyos kiadványt eredményezett, hiszen első ízben tárgyalja eszme- és kultúrtörténeti összefüggésben, monografikus igénnyel Csernus Tibor és „követői” szürnaturalistának és mágikus realistának is nevezett alkotói periódusát. A 2007-ben nyolcvan évesen elhunyt festőművész nem volt igazán szürrealista, és stiláris értelemben naturalista sem, mert célja valójában egy modern festészeti realizmus kidolgozása volt, ami azonban látványosan belesodorta a különféle művészeti tradíciók és „nyelvek” (realizmus, naturalizmus, szürrealizmus) párhuzamos használatának problematikájába.
Hornyik Sándor (1972-)

A szürnaturalizmus archeológiája

Borító ár
9 900 Ft
Aktuális online ár
7 920 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Hornyik Sándor (1972-)
ISBN
9789634162865
Egyéb szerzőség
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Művészettörténeti Intézet (Budapest) (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2021
Méret
527 o.
Kiadó
BTK MI
Cikkszám
3001070007

Darabszám
Teljes leírás
Hornyik Sándor művészettörténész, esztéta az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa 2021 októberében megvédett, A szürnaturalizmus archeológiája. Csernus Tibor festészete, 1957–1964. című akadémiai nagydoktori értekezését formálta kötetté. Munkája fizikai és tartalmi értelemben is súlyos kiadványt eredményezett, hiszen első ízben tárgyalja eszme- és kultúrtörténeti összefüggésben, monografikus igénnyel Csernus Tibor és „követői” szürnaturalistának és mágikus realistának is nevezett alkotói periódusát. A 2007-ben nyolcvan évesen elhunyt festőművész nem volt igazán szürrealista, és stiláris értelemben naturalista sem, mert célja valójában egy modern festészeti realizmus kidolgozása volt, ami azonban látványosan belesodorta a különféle művészeti tradíciók és „nyelvek” (realizmus, naturalizmus, szürrealizmus) párhuzamos használatának problematikájába.