Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
A Pesti Lloyd Társaságban 1887. április 23-án felolvasott előadás szerkesztett változata Havass Rezső geográfus, az első magyar biztosító társaság matematikai osztálya vezetőjének eredetileg még abban az évben nyomtatásban megjelent, és most hasonmás kiadásban olvasható kötete. Mindössze harminc oldalt kitevő munkájában röviden ismerteti a Szuezi-csatorna megépítése előtti levantei kereskedelem történetét, majd bemutatja a csatorna tervezését és építését. Ismerteti a fontosabb vízföldrajzi jellemzőket, a főbb kikötővárosokat (Port Szaíd, Iszmailia, Szuez), a csatornát üzemeltető társaság adatait, valamint a fontosabb forgalmi adatokat, 1869-től 1884-ig. A végén a csatorna várható jövőjével foglalkozik, és ott tér ki a gyarmatosítás következményeire. A szerző azonban arról is szót ejt, hogy miért lenne célszerű az Osztrák-Magyar Monarchiának is hajóraj-állomásokat létesítenie a térségben, valamint hogy Fiumének milyen szerepe lehetne a Szuezi-csatornán át folytatott kereskedelemben. Kultúrtörténeti szempontból is érdekes kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Havass Rezső (1852-1927)

A szuezi csatorna tekintettel különösen a mai gyarmati politikára és Fiumére

Borító ár
3 818 Ft
Aktuális online ár
3 054 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Havass Rezső (1852-1927)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2013
Méret
[4], 30 o. ; 21 cm
Kiadó
Históriaantik Kvk.
Cikkszám
3001069521

Darabszám
Teljes leírás
A Pesti Lloyd Társaságban 1887. április 23-án felolvasott előadás szerkesztett változata Havass Rezső geográfus, az első magyar biztosító társaság matematikai osztálya vezetőjének eredetileg még abban az évben nyomtatásban megjelent, és most hasonmás kiadásban olvasható kötete. Mindössze harminc oldalt kitevő munkájában röviden ismerteti a Szuezi-csatorna megépítése előtti levantei kereskedelem történetét, majd bemutatja a csatorna tervezését és építését. Ismerteti a fontosabb vízföldrajzi jellemzőket, a főbb kikötővárosokat (Port Szaíd, Iszmailia, Szuez), a csatornát üzemeltető társaság adatait, valamint a fontosabb forgalmi adatokat, 1869-től 1884-ig. A végén a csatorna várható jövőjével foglalkozik, és ott tér ki a gyarmatosítás következményeire. A szerző azonban arról is szót ejt, hogy miért lenne célszerű az Osztrák-Magyar Monarchiának is hajóraj-állomásokat létesítenie a térségben, valamint hogy Fiumének milyen szerepe lehetne a Szuezi-csatornán át folytatott kereskedelemben. Kultúrtörténeti szempontból is érdekes kötet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"