A fiatalabb korosztályok előtt ismerős fogalom a „sötét gótika”; számosan kedvelik a gothic metál zenét vagy az olyan filmeket, mint a Holló vagy a Dark City. Paládi Zsolt is összeállította a maga sötét gótikát szemléltető könyvét, amely három részből áll: a verseket tartalmazó invokatióból, a 15 elbeszélés alkotta corpus delictiből és a rövidke aforizmákat, életbölcsességeket soroló maforizmákból. A témába bevezető, a sötét oldal atmoszférájára ráhangoló versek a sötét gótika főbb motívumait és jellegzetes alakjait idézik meg: a démonokat, az ezerfejű hidrát, a vámpírokat, magát a rettegést, a gonoszságot, miközben a szerző többször utal e sajátos életérzést kifejező írók, költők (Shelley, Franz Kafka) műveire. A versekben elkeveredik a valóság szürkesége és a képzelet sötétsége: „Sötét csönd karjába ájult a város / A cementgyár füstje lustán kódorog / Eggyé válik a felhő és a szmog / Az éj méri hatalmát, mint gonosz táltos” (Jelentés). Ám a valóság lehangoló képein a legtöbb esetben fölülkerekedik a látomás, a rémület: „Gyöngyfolyók kiszáradt medrébe / Lezuhant holtak vájta üregekbe / A mákony ezüstköddel bevont tölgyesébe! / Hová menekülhetnék, csak én tudom / Ha felszáll a világot beborító tűzvészek füstje!” (Csak én tudom). A novellák ugyanezt a sötét, rémlátomásokkal terhelt világot jelenítik meg; az Élet című e sötét világ alaptörvényét fogalmazza meg: vagy én pusztítalak el téged, vagy te engem – nincs középút, nincs kiegyezés. Ugyancsak élet-halál kérdése körül forog a galíciai fronton játszódó A tűz és a halál arca című elbeszélés. A Sötét anyag kiindulópontja az az ezoterikus tétel, miszerint a világegyetem hetven százalékát az úgynevezett sötét anyag alkotja, amelyről szinte semmilyen megbízható ismerete nincs az emberiségnek. Paládi Zsolt novellái sokszor konkrét történelmi korban és helyzetben játszódnak, és a reális helyzetből, a valósághű környezetből rajzolódik ki a látomásos, dermesztő hatású tartalom (A Kondratyev-ciklus). Máskor a rövid életképek önmagukban is sejtelmesek (A vörös égbolt) vagy a novella cselekményének egész közege pokolian félelmetes (Bastille). A könyv harmadik része rövid példázatok, aforizmák, axiómák, bon mot-k gyűjteménye; ezek rendre az életben folyton jelenlevő ellentétekről, antagonizmusokról szólnak: férfi és nő, érvényesülés és erkölcs, múlt és jelen paradoxonait fogalmazzák meg. Például: „Szeretnél valamit elérni az életben? Legyél becsületes ember, az a legnehezebb”; vagy „Elég bonyolult vagyok ahhoz, hogy nagyra értékeljem az egyszerűséget”. Paládi Zsolt versei, novellái és aforizmái a „gothic filozófia” sötét tónusú, olykor sejtelmes, máskor ijesztő részleteinek evokatív leképezései. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"