A közelmúlt (2014 április) szenzációs fejleménye volt a Seuso ezüst dísztárgyegyüttes felének "hazakerülése", amiért a magyar állam tizenöt millió eurót fizetett. A tulajdonjog továbbra is vitatott, ám a közel negyven éve húzódó, bűnesettel tarkított ügy változatlanul az érdeklődés homlokterében áll. Ez is indokolja A "családi ezüst" című bevezetővel bővített kötet újra kiadását. Csupor Tibor oknyomozó dokumentumregénye a nyolcvanas évek elején Seuso néven elhíresült bűneset szálait ismét fölvéve arra keresi a választ, mi volt az oka a bűnüggyel kapcsolatba hozott kiskatona halálának, aki a hivatalos jelentések szerint öngyilkos lett. A történetben Rágász néven szereplő fiatal honvéd halála előtt nem sokkal a császárkori Rómából származó, a huszadik század talán legértékesebb antik régészeti leletére bukkan, amelyet nem sokkal ezután elrabolnak tőle. A több mint félszáz kilogramm súlyú, ezüstből készült, gyönyörű étkészlet egyik darabján a következő felirat olvasható: "Őriztessenek neked még sok évszázadig eme edények, oh, Seuso, hogy leszármazottjaidnak is javára szolgálhassanak". Innen hát a lelet és a hozzá kapcsolódó bűnügy neve: Seuso-rejtély. Rágász halála körül azonban szinte semmi sincs rendben. A történet főszereplője és elbeszélője, Ferencz Kálmán Tibor székesfővárosi hírlapíró a kincset föllelő katonával készít riportot, ám a fiatalembert nem sokkal ezután holtan találják. A rendőrségi jelentés szerint fölakasztotta magát. Az újságíró a halott katona barátaival és a hozzá közel álló emberekkel folytatott oknyomozó interjúk során arra derít fényt, hogy Rágász nem lehetett öngyilkos, hanem valaki igencsak szakszerűen fölakasztotta őt azért, hogy örökre elhallgattassa. A férfi baráti köréből is eltűnik - rejtélyes módon néhány ember, ők is gyilkosság áldozataivá válnak. Hogy mindez a kincs miatt történt, egészen bizonyos, és az is, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek hidegháborús helyzetében a hazai és külföldi titkosszolgálatok egymásnak feszülő ellentétének az áldozatává vált a szerencsétlen fiatalember. A szerző a bűnügy részleteinek föltárásával igyekszik választ találni a máig sok kérdést fölvető, bonyolult gyilkosságsorozatra és rablásra. Az ügy utóéletéről: 1990-ben Londonban az egyik aukciósház katalógusában a kincs kikiáltási ára negyvenmillió font volt. 1993-ban a New-York-i bíróság letéti őrizetbe vette a Seuso készletet, mert a régészeti leletet magának igénylő két állam: Magyarország és Horvátország nem tudta az eredetet kétséget kizáró módon bizonyítani, tulajdonosa, az angol főúr így a továbbiakban csak eszmei birtokos lehetett. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"