A Nincs-kapu

Dobosy Antal több mint három évtizede foglalkozik hazánkban a zen buddhizmussal, s annak alapvető szövegeivel, a kóanokkal. Dobosy, aki a Tan Kapuja Zen Közösség apátja és szellemi vezetője, a könyvben található kóangyűjteményt lefordította magyarra angol és eredeti kínairól, hogy tanításait és kommentjeit a művekhez fűzve szellemi kalandra invitálja a kereső olvasókat. A zen gyakorlatban a kóanok olyan szövegek, melyek lehetnek prózában elbeszélt történetek, párbeszéden alapuló írások, kérdés formájában feltett tanítások vagy kinyilatkoztatások, amelyek első olvasásra megdöbbentik a nyugati dialektikán iskolázott olvasókat, bennük nem érvényes a kontinentális filozófiára jellemző logika, így akár logikátlan, értelmetlen szövegegyüttesnek is lehetne azokat tekinteni, ha a dedukció szellemi műveletét akarjuk rajtuk alkalmazni. A kóanok ellenállnak az értelmezési kísérleteknek, nem is ez a lényegük, nincs biztos olvasat, nincs megoldás, ezek nem feladványok (ahogy arra Dobosy is felhívja a figyelmet), hanem olyan „taneszközök”, amelyeken keresztül a tanító lemérheti diákjai szellemi fejlődését, megállapíthatja milyen tudati szintet értek el a meditáció és a tanulás során.