Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
23%
Teljes leírás
Az olasz szerzőket felvonultató művészettörténeti sorozat a modern európai kultúra legforróbb kohójába, a 19. századi klasszicizmus és romantika, valamint az ellenpontként sarjadó realizmus időszakába vezeti az olvasókat. A napóleoni korszak megteremtette a „császári” szigor és józanság eszményét, a klasszicista művészetfelfogás két alappillérét, melynek kiteljesítői a sorra alakuló akadémiák lettek olyan nagy alkotókkal példálózva, mint David vagy Canova. Az idealizált ókori klasszikus formakincshez visszanyúló, emelkedett stílus fagyos hivatalosságával szembeni lázadás hívta életre az egyén, a természetközeliség, az igazabb és elevenebb életet hirdető romantikus felfogást. Az új kifejezés iránti igény Napóleon bukása után elemi erővel jelentkezett Goya, Caspar David Friedrich, Turner, Ingres, Géricault és Delacroix képein. Míg más művészek annak érezték szükségét, hogy elhagyják az akadémiák előadótermeit, s közvetlenül megmártózzanak a természetben, mint pl. a barbizoni festőiskola tagjai, élükön Corot-val. A remek, bár egy kissé itáliai orientáltságú illusztrációs anyaggal szerkesztett kötet időrendi táblázattal és a művészek névmutatójával egészül ki.
Anglani, Marcella

A művészet története 1-16.kötet (garn.)

Borító ár
49 000 Ft
Aktuális online ár
37 730 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Anglani, Marcella
ISBN
9789631356908, 9789631358278
Egyéb szerzőség
Balázs István (1950-) (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2009
Méret
383 o.
Kiadó
Corvina
Cikkszám
3000189536
Sorozatcím
A művészet története ; 15.

Darabszám
Teljes leírás
Az olasz szerzőket felvonultató művészettörténeti sorozat a modern európai kultúra legforróbb kohójába, a 19. századi klasszicizmus és romantika, valamint az ellenpontként sarjadó realizmus időszakába vezeti az olvasókat. A napóleoni korszak megteremtette a „császári” szigor és józanság eszményét, a klasszicista művészetfelfogás két alappillérét, melynek kiteljesítői a sorra alakuló akadémiák lettek olyan nagy alkotókkal példálózva, mint David vagy Canova. Az idealizált ókori klasszikus formakincshez visszanyúló, emelkedett stílus fagyos hivatalosságával szembeni lázadás hívta életre az egyén, a természetközeliség, az igazabb és elevenebb életet hirdető romantikus felfogást. Az új kifejezés iránti igény Napóleon bukása után elemi erővel jelentkezett Goya, Caspar David Friedrich, Turner, Ingres, Géricault és Delacroix képein. Míg más művészek annak érezték szükségét, hogy elhagyják az akadémiák előadótermeit, s közvetlenül megmártózzanak a természetben, mint pl. a barbizoni festőiskola tagjai, élükön Corot-val. A remek, bár egy kissé itáliai orientáltságú illusztrációs anyaggal szerkesztett kötet időrendi táblázattal és a művészek névmutatójával egészül ki.