Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A Magyar Képzőművészeti Egyetem alapításának 150. évfordulója alkalmából különlegesen igényes tervezésű kötetben mutatja be (a Tempevölgy Kiadóval közösen) a nagy múltú intézmény műemléki örökségét Révész Emese művészettörténész szerkesztésében. A hazai művészképzés hosszú időn át a bécsi és müncheni Képzőművészeti Akadémiákon folyt. Ezért volt jelentős lépés, hogy 1871-ben Budapesten megkezdhette működését az első magyarországi felsőfokú képzőművészeti intézmény. Az Országos Magyar Mintarajztanoda és Rajztanárképezde kezdetben egy belvárosi magánházban bérelt ideiglenesen helyiségeket. A hallgatói szám gyors növekedésével azonban szűkösnek bizonyult a hely, így a kulturális tárca 1874 nyarán a főváros legimpozánsabb területén, az újonnan kiépülő Sugárúton vett telket az iskola számára, méghozzá az Izabella utca sarkán.

A művészet terei - A Magyar Képzőművészeti Egyetem műemléki öröksége és művészeti gyűjteményei

Borító ár
5 500 Ft
Aktuális online ár
4 125 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9789639990982
Egyéb szerzőség
Révész Emese (1967-) (szerk.);Magyar Képzőművészeti Egyetem (Budapest) (közread.);Balatonfüred Városért Közalapítvány (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2021
Méret
104 o. : ill., részben színes ; 25 cm
Kiadó
MKE
Cikkszám
3001069636
Alcím
a Magyar Képzőművészeti Egyetem műemléki öröksége és művészeti gyűjteményei

Darabszám
Teljes leírás
A Magyar Képzőművészeti Egyetem alapításának 150. évfordulója alkalmából különlegesen igényes tervezésű kötetben mutatja be (a Tempevölgy Kiadóval közösen) a nagy múltú intézmény műemléki örökségét Révész Emese művészettörténész szerkesztésében. A hazai művészképzés hosszú időn át a bécsi és müncheni Képzőművészeti Akadémiákon folyt. Ezért volt jelentős lépés, hogy 1871-ben Budapesten megkezdhette működését az első magyarországi felsőfokú képzőművészeti intézmény. Az Országos Magyar Mintarajztanoda és Rajztanárképezde kezdetben egy belvárosi magánházban bérelt ideiglenesen helyiségeket. A hallgatói szám gyors növekedésével azonban szűkösnek bizonyult a hely, így a kulturális tárca 1874 nyarán a főváros legimpozánsabb területén, az újonnan kiépülő Sugárúton vett telket az iskola számára, méghozzá az Izabella utca sarkán.