Elekes Károly neve évtizedek óta elválaszthatatlan az erdélyi és a magyarországi formabontó, forradalmi képzőművészeti megoldásoktól, az arra épülő iskoláktól. A művész mint festő- szobrász- és grafikusművész az önkifejezés megannyi – járatlan – útját feltérképezte, bejárta eddigi munkássága során. A jelen kötet Elekes korai éveit és kezdeti próbálkozásait, az erdélyi hatásokat tárja fel, továbbá a legújabb fordulatot követően a művész legfrissebb festményeit. A konceptuális művészet egy rendhagyó formanyelven keresztül ragadja meg a jelen áramlatait, miközben próbál szakítani a hagyományos művészi kommunikáció eszközeivel, a bevett ikonográfiai, ábrázolástörténeti hagyománnyal, valamint a művészeti ágak hagyományos hierarchiájával, így a magas művészettel, valamint az akadémikus és a dilettáns közti határozott különbségtétellel.