Az 1997-ben indult, történelmi és helytörténeti tanulmányokat közreadó sorozat 4. kötete is az Erdély középső részén, főként a mai Maros megye területén élő magyarság múltjából derít föl résztémákat. E témák roppant változatosak, hiszen akad közöttük város-, ipar-, had-, életmód-és társadalomtörténeti egyaránt. A 14 dolgozat közül több is életmód- és művelődéstörténeti kutatás eredményét adja közre: Bányai Réka az I. világháború időszakának marosvásárhelyi művelődési életét és szórakozási alkalmait tekinti át; Pakot Levente a hajdani Maros-Torda vármegye családi háztartásaira vonatkozó statisztikai adatok sokaságát elemzi, demográfiai kérdésekre is kitérve. Jó néhány további művelődéstörténeti dolgozat olvasható a kötetben: Csáki Árpád a berlini egyetemen tanuló 19. századi diákok életéről számol be Bágyi Török János peregrinus emlékiratai (1853) alapján. Somogyi Géza a jogtudós Dósa Elek (1803-1867) portréjához nyújt újabb adalékokat. Weisz Szidónia a 17. századi fejedelmi helytartó és szamosújvári kapitány, Somkeréki Erdélyi István végrendeletét elemzi, például életmódtörténeti megállapításokat is bőven téve. Zepeczaner Jenő a dualizmuskori székelyföldi fürdőhelyek (Borszék, Homoródfürdő, Szejke, Zsögöd, Uzonkafürdő, Korond, Kovászna, Szováta, Málnás) modernizálására, fejlesztésére tett kísérleteket tekinti át, kiemelve a vasútépítések, majd a villamosítás lendületet adó jelentőségét. Ipartörténeti témákat kutatott Simon Zsolt, aki két dolgozattal is szerepel a kötetben; az egyikben a marosvásárhelyi kovácslegények 16-18. századi szabályzatait, a másikban a süveggyártók céhét mutatja be. Terítékre kerültek hadtörténeti témák is, Koszta István az 1916. évi román betörés egyik hadműveletét elemzi; Süli Attila az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc tordai eseményeit rekonstruálja egy polgár ránk maradt följegyzései alapján. Van a kötetben néhány átfogóbb témájú tanulmány is, ilyen Fodor Jánosé, aki Marosvásárhely 1900-1914 közötti társadalmi-politikai panorámaképét tekinti át demográfiai, gazdaságtörténeti, településszerkezeti, építészeti, oktatási-kulturális, sajtó- és jogtörténeti szempontból. Összességében a szerzők nevének betűrendjébe sorolt 14 dolgozat Maros megye és a megyeszékhely 19-20. század eleji életéről ad képet, a határváltozás előtti kor históriájának mozaikját nyújtva. Ez alapján az 1919 előtti Marosvásárhely egy nagy hagyományú és pezsgő életű, ígéretesen fejlődő város volt — ennek tényszerű részleteire derítenek fényt szaktudományos módszerekkel a tanulmányok szerzői. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"