A közművelődés a reformkor óta szolgálja a társadalmi haladást és a nemzet felemelkedését. Átfogó társadalmi programjának gyakorlatában és intézményrendszerében megerősödött szerepe van a mindennapjainkat színesítő, gazdagító, a közösségi együttlétnek változatos formákat biztosító civil szervezeteknek, önkormányzati kezdeményezéseknek, illetve a számukra otthont nyújtó művelődési házaknak és más közművelődési intézményeknek. Jelen kötet bevallott célja - a könyvtárak kivételével - a széles körűen értelmezett hazai közművelődés múltjának és jelenének bemutatása, valamint a közművelődésről kialakuló társadalmi megítélés kedvező befolyásolása. Az első rész általánosságban vázolja fel történeti fejlődést, külön fókuszálva a reformkori kezdetekre, a dualizmus korára, a két világháború közötti időszakra, az 1945 és 1989 közötti korszakra (a jelképes 1949-es esztendővel különbontva a "szabadművelődés korát" és a népművelés szovjet mintára központosított modelljét), végül a rendszerváltás óta bekövetkezett változásokat ismerteti. Egy további fejezet hét pontba szedett programként európai dimenzióba helyezve mondja el, hogy miért fontos a közművelődés. A kötet második fele a közművelődés tevékenységeit, intézményeit, fejlesztéseit mutatja be: a kreativitás és önkifejezés közösségeit (amatőr színházi társulatok, tánccsoportok, zenekarok, kórusok, bábcsoportok, versmondó körök, képző- és iparművészeti csoportok, amatőr filmes mozgalom stb.), a hagyományápolás közösségeit (táncházak, kézműves körök stb.), a kulturális vidékfejlesztés lehetőségeit. Szó esik a közművelődést szolgáló civil szervezetek állami támogatásáról, s olyan bevált programokat ismerhetünk még meg, mint a Sulinet program, a Közkincs-hitel program, az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek, valamint a megvalósítás alatt lévő Agóra és Agóra PóLUS program. A néhány külföldi példát is bemutató, számos színes fotóval illusztrált kötet általános gyűjtőkörű könyvtáraknak ajánlott beszerzésre. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"