Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Ványai Márton könyvével arra vállalkozott, hogy a doni katasztrófát, a magyar 2. hadsereg vereségét részletekbe menően ismertesse az elérhető források tükrében. Mivel minden hadászati eseményben két fél vesz részt, ezért ha csak az egyik fél forrásait (legyenek azok hivatalos iratok, visszaemlékezések, más egodokumentumok stb.) veszik figyelembe a történészek, óhatatlanul is egy torzított képet kapunk a történésekről. Ványai a szovjet források bevonásával a korábbi évtizedekre jellemző egyoldalúság adóságát törlesztette. Könyve bevezető gondolataiból kiderül, hogy már a rendszerváltás előtt voltak próbálkozások arra nézvést, hogy a huszadik század legnagyobb horderejű magyar katonai vereségét, a katasztrófa katonai, lelki és társadalmi következményeit alaposabban elemezzék. A rendszerváltás előtt a szovjet források szabadon kutatók voltak, ám a tudósoknak meg kell küzdeniük az ideológiai béklyóval, később pedig, jelesül a rendszerváltást követően, a szovjet iratok de facto elérhetetlenné váltak.
Ványai Márton

A magyar 2. hadsereg doni katasztrófája

Borító ár
5 490 Ft
Aktuális online ár
4 118 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Ványai Márton
ISBN
9786155583735
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2023
Méret
200 o.
Kiadó
Peko Publ.
Cikkszám
3001081142
Alcím
szovjet hadműveleti iratok és emlékezések tükrében, 1943. január 12-24.
Sorozatcím
Hadiakadémia ; 2062-8498

Darabszám
Teljes leírás
Ványai Márton könyvével arra vállalkozott, hogy a doni katasztrófát, a magyar 2. hadsereg vereségét részletekbe menően ismertesse az elérhető források tükrében. Mivel minden hadászati eseményben két fél vesz részt, ezért ha csak az egyik fél forrásait (legyenek azok hivatalos iratok, visszaemlékezések, más egodokumentumok stb.) veszik figyelembe a történészek, óhatatlanul is egy torzított képet kapunk a történésekről. Ványai a szovjet források bevonásával a korábbi évtizedekre jellemző egyoldalúság adóságát törlesztette. Könyve bevezető gondolataiból kiderül, hogy már a rendszerváltás előtt voltak próbálkozások arra nézvést, hogy a huszadik század legnagyobb horderejű magyar katonai vereségét, a katasztrófa katonai, lelki és társadalmi következményeit alaposabban elemezzék. A rendszerváltás előtt a szovjet források szabadon kutatók voltak, ám a tudósoknak meg kell küzdeniük az ideológiai béklyóval, később pedig, jelesül a rendszerváltást követően, a szovjet iratok de facto elérhetetlenné váltak.