A gyász az egyik legnagyobb tragédia és próbatétel az emberi sorsban, legfőképpen azért, mert a veszteség, a búcsú végleges. Joan Didion írónőt e csapás két hónapon belül duplán sújtotta: először a férjét, Johnt vesztette el 2003 szilveszterén, majd a lányát Quintanát. A baljós jelek azonban mintha már korábban üzentek volna a számára: John váratlan halálakor (a férj szívrohamban hunyt el) Quintana egy súlyos influenzát követő kómában feküdt, amelyből ugyan felépülni látszott, mégis néhány hét múlva életét vesztette agyi elégtelenség következtében. A kettős csapás szinte elviselhetetlen fájdalmát szőtte bele a könyvébe az író, lejegyezve nemcsak az intenzív gyászmunka hónapjainak megrázó, szívszorítóan őszinte és nyílt, szinte tárgyilagos krónikáját, de egyben visszaidézve az egykor család több mint négy évtizedes történetének hozzá legközelebb álló epizódjait, megkapóan hitelesen megrajzolva, színes és megható emlékek közé ágyazva férje és lánya portréját. Noha az írás érezhetően "önterápia", Didion gászának manifesztuma, irodalmi értéke elvitathatatlan, mint ahogy az is, hogy üzenete óriási segítség lehet minden hasonló időszakon áteső ember számára. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"