Töredékben, kéziratos formában maradt ránk Merleau-Ponty kései főműve, amelyet 1959 márciusától 1960 novemberéig írhatott. A mű szerkezetét felvázoló jegyzete alapján arra lehet következtetni, hogy egy nagy terjedelműnek szánt alkotás befejezését gátolta meg a filozófus 1961-ben bekövetkezett halála. Claude Lefort előszavát a gondosan szerkesztett, gazdag jegyzetanyaggal ellátott könyvben maga a főmű, A látható és a természet részei követik. A szerző a Kérdezés és szemlélet című fejezetben megállapítja: "A filozófia nem kérdéseket tesz fel és nem válaszokat ad..." A filozófia eljut "a csak rá jellemző kérdezésig, amely belülről mozgat minden más, ismeretekre irányuló kérdést is..." Ezek a kérdések, amelyeket a mű végigjár: észlelési hit, bizonyítékok, ismeretek, negativitás, egymásba fonódás, kiazmus, preobjektív lét, dolog, valami és így tovább. Végkövetkeztetésnek is felfogható gondolat: "A filozófus, akár csak a hétköznapok embere, azon a ponton áll, ahol létrejön önmagamat a világgal és a másikkal összekötő átjáró; az útvonalak kereszteződésénél." Függelékben találjuk A preobjektív lét: a szolipszista világ című fejezetet, majd a szerkesztő által válogatott, így is terjedelmes Munkajegyzetek következnek. Szakkönyvtárakba, felsőoktatási intézmények könyvtáraiba ajánlható kiadvány.