Közügynek (latinul res publica) az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek minősülnek, amelyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak. Nem véletlen tehát, hogy ugyanezt a kifejezést használjuk a köztársaságra is, amelyben - jó esetben - mindenki részt vesz a közügyek megoldásában, vagyis a politikában. Ezzel a témával, a közügyek politikaelméletével foglalkozik Szabó Márton kötete, zömmel új írásokat tartalmazva, bár két fejezet, külön tanulmányként megjelent már a Századvég és a Politikatudományi Szemle hasábjain. A szerző vizsgálja a közügyek létét a közvetlen emberi kapcsolatok világában: a családban és a szélesebb rokonságban, a szomszédsági-lakóhelyi közösségekben, foglalkozik a települési szinttel és a civil szervezetekkel. Ír a képviseleti demokráciáról, a közigazgatásról, valamint a népszavazáról, és kritikailag elemzi a közügyek tudományos kutatását: a közvélemény-kutatást, a napirendkutatást és a diszkurzív közpolitikai vizsgálatokat. A kötet irodalomjegyzékkel zárul. Elsősorban szakemberek olvasmánya. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"