A történész, politológus szerző szerint a kosztümös történelmi filmek sikerének titka, hogy a nézők a maguk kérdéseit, érzelmeit, indulatait látják viszont a vetítővásznon, de a saját koruktól és önmaguktól némileg eltávolodva, személyes érintettség nélkül. Vagyis a történelmi film hozzásegíthet a múlt és a jelen reális értelmezéséhez, ezért Paár Ádám azt vizsgálja, miként hat egymásra a történelmi film és a társadalom, elsősorban az USA-ban, aztán Európában és hazánkban. Köztudott, hogy a film erős hatással van a társadalomra, ezt a 20. század minden hatalmi formációja fölismerte, így a film lett az egyik leghatékonyabb tömegkommunikációs eszköz. Így Paár Ádám nem esztétikai szempontból vizsgálja az elmúlt százhúsz év főként amerikai filmtermését, hanem aszerint, hogy az miként tükrözi a társadalmi csoportok konfliktusait és dilemmáit, illetve megfordítva: a film hogyan gyakorolt hatást a társadalmi csoportokra. A monografikus szerkezetű kötet első fejezete (Film és politika) a film és a társadalmak kapcsolatának alapkérdéseit veszi számba, hogyan tükrözi a film a múltat, mi a szerepe a cenzúrának, hogyan viszonyul a film a történelemtanításhoz stb. Fölidézi a filmtörténet első kosztümös alkotásait: már 1895-ben készült film Stuart Mária életéről, de az első igazi történelmi filmet 1905-ben forgatták (Guise herceg meggyilkolása). A szerző nyomon követi a film és politika ellentmondásoktól sem mentes kapcsolatának históriáját, bemutatja a kosztümös film alapanyagát, a történelmi regényt, a történelmi emlékezet filmes megjelenítésének módjait, a filmnek a tömegmédiában elfoglalt helyét. Számba veszi az amerikai kosztümös filmek típusait, a hollywoodi álomgyár termékeitől, a western filmektől, a Jézus-történeteken át a női sorsok megjelenítéseit, vagy a nemzeti-etnikai feszültségek támájának földolgozásaiig. Vizsgálja a történelmi hős filmbeli szerepét, valamint a fiktív történelmi események földolgozásait. Szól a kosztümös magyar filmekről, jellegzetes darabjairól, az első, 1905-ben készült Jókai-adaptációtól a Rákóczi hadnagyán (1953) át a Fekete város (1971) című televíziós sorozatig, illetve a kosztümös filmek 1980-as években történt háttérbe szorulásáig, és a sci-fi térhódításáig. A kötetet bibliográfia, illetve az említett filmalkotások több mint 110 tételes filmográfiája zárja. Paár Ádám monografikus fölépítésű könyve minden tömegkommunikációs gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"