A Kilencek költőcsoport prózát is író alkotója olyan novellás kötettel jelentkezik, amelynek darabjai önálló művek, mégis van köztük átfedés, oda-visszautalás, több szereplő és motívum vissza-visszatér az írásaiban. A Capriccioso című elbeszélés egyes szám első személyű hőse egy fiatal leányintézeti nevelőtanár, akibe az összes lány fülig szerelmes, többek között a még nagyon kicsi Hajni is. Sok év múltán, amikor a nevelő már rég nem dolgozik az intézetben, és Hajni is önálló életet él, találkoznak, mert a férfi nem tudja elfelejteni a hajdan érte rajongó kislányt. A novella folytatásában, a Capriccioso (2)-ben folytatódik a történet, a férfi és Hajni is – külön-külön – emlékeznek hajdani szerelmeikre. Konczek József prózaírói munkásságában gyakran előfordulnak történelmi ihletésű művek, ilyen a Zsuzsánna is, amelynek vallomástevője Lórántffy Zsuzsanna, aki őszintén beszámol férjéhez, I. Rákóczi György fejedelemhez fűződő lelki és testi kapcsolatáról, ám aki sokkal több, mint egy vágyakozó asszony, ő a hazájáért mindenre kész nagyasszony példája. Ugyancsak históriai időkben, 1002-ben játszódik A mi apácáink szüzebbek című egyfelvonásos, amely a Koppány-lázadás leverésének korszakát idézi föl. Hasonlóan történelmi ihletésű jelenet a Mátyás király beszédei, ebben a Beatrixszel való házasságát nyögő nagy király szeretettel emlékezik vissza egyetlen fia, Corvin János édesanyjára, boroszlói szerelmére, Edelpeck Borbálára. Az Összekötő északi tájakon játszódó egzotikus történet, amely a saját rönkházát építő, nősülni készülő Olafról szól. Az író az Ő című elbeszélésében újabb szerelmi kalandját beszéli el. A kolléganőjével, a 42 éves gyönyörű, fekete hajú özvegy tanárnővel szép, de rejtőzködő kapcsolata alakul ki, ám amikor az asszony terhes lesz, a férfi elhagyja, inkább másik iskolába megy tanítani. A Nem jó ez a nap című történetben az író visszatér nevelőotthoni éveinek történeteihez és alakjaihoz, miközben fölidézi az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz drámáját. Ebben a műben előkerül még Lórántffy Zsuzsanna, azután a viking Olaf, meg az a gyomorgörcs, amit a fiatal tanárjelöltként érzett a vizsgatanításán a Radnóti Gimnáziumban. Konczek József oly különböző korokban, helyszíneken, helyzetekben játszódó novelláit összekötik a visszatérő szereplők, a rokon motívumok, az ismétlődő álmok, és főképp az író sajátos időkezelése. Az író történetei mögött gyakran húzódik meg az idő határai átlépésének szándéka, az a kérdés, hogy a létezést behatároló idő szigorát ki lehet-e játszani? Így és ezért kerül egymás mellé műveiben az Árpád-kor és az ’56-os forradalom, Mátyás király és I. Rákóczi György, Beatrix királyné és a kis Hajni. Konczek József a múló időben élő ember létezésének törvényeit kutatja, és ezek határait feszegeti kisprózájában. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"