Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a középpontba. Ekkor esett el ugyanis a Magyar Királyságot oltalmazó erősség. A történelemkönyvek nem vagy alig tesznek erről a viadalról említést, a nagy vesztes csaták és ostromok is inkább Szigetvár (1566) vagy Buda (1526, 1541) nevét örökítették meg, pedig a Duna partján álló erőd hétszáz védője hatvanhat napig tartott ki a húszezer főt számláló szultáni sereggel szemben. A regény részletekbe menően ismerteti a korabeli állapotokat: a Mátyás halálát követő három évtized romlását, a királyi hatalom gyengülésének okait, valamint az egymással torzsalkodó főurak vitáit. A regény nagyobb részt mégis az egymásnak feszülő seregeket, a vitézül helytálló, halálig kitartó magyar és szerb katonák, valamint asszonyaik hősies kitartását viszi színre.

Szabó Sándor, Cs. (1979-)

A királyság kapuja - Nándorfehérvár, 1521

Borító ár
4 999 Ft
Kötött ár
4 499 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Szabó Sándor, Cs. (1979-)
ISBN
9789634267478
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2025
Méret
358 o.
Kiadás pontos dátuma
2025.06.14
Kiadó
Gold Book
Cikkszám
3001093403
Alcím
Nándorfehérvár, 1521

Darabszám
Teljes leírás
Újabb történelmi regénnyel jelentkezett Cs. Szabó Sándor, ám jelen esetben az honfoglalás és az államalapítás idejét magunk mögött hagyva fél évezreddel később járunk. A regény ugyanis nem a dicsőséges nándorfehérvári diadalt (1456), hanem a második nándorfehérvári csatát (1521) állítja a középpontba. Ekkor esett el ugyanis a Magyar Királyságot oltalmazó erősség. A történelemkönyvek nem vagy alig tesznek erről a viadalról említést, a nagy vesztes csaták és ostromok is inkább Szigetvár (1566) vagy Buda (1526, 1541) nevét örökítették meg, pedig a Duna partján álló erőd hétszáz védője hatvanhat napig tartott ki a húszezer főt számláló szultáni sereggel szemben. A regény részletekbe menően ismerteti a korabeli állapotokat: a Mátyás halálát követő három évtized romlását, a királyi hatalom gyengülésének okait, valamint az egymással torzsalkodó főurak vitáit. A regény nagyobb részt mégis az egymásnak feszülő seregeket, a vitézül helytálló, halálig kitartó magyar és szerb katonák, valamint asszonyaik hősies kitartását viszi színre.