A művészettörténész, pedagógus Mayer Erzsébet legújabb kötete az idő megjelenési formáit és témáját filozofikus gondolati síkon vizsgálja a kötetbe válogatott irodalmi és művészeti tanulmányainak sorában. Bevezető sorai szerint „A hétköznapi és rendkívüli idők emberei ismerik” – a kötetének címét adó – „keresztbe tett időt is, ami mintegy akadályként áll a cselekvő ember útjába”. A hat nagy gondolati egységbe sorolt (Az idők jele; A magyar irodalom Arany- és vaskora; Hétköznapi történelem; A felszarvazás rítusa; Az ötlábú szörnyeteg; Találkozás a nőemberrel) tanulmányértékű írások, a fenti fő gondolatnak a sodrában különböző korszakokhoz, és különböző művészeti ágakhoz kapcsolódóan viszonyítanak egymáshoz írókat, festőket, művészeket, oly módon, hogy a bemutatottakkal fiktív „párbeszédeket” kezdeményez a szerző. Többek között ennek okán kerül egymás mellé Ferenczy Károly és Eliot (A Három királyok utazása Ferenczy Károly és T. S. Eliot értelmezésében), József Attila és a próféták (A krisztus-követő József Attila), Bartók Béla és Shakespeare (Shakespeare Julius Caesar, valamint Bartók Béla Cantata profana című művében). A kötet szerzője bizonyosan elmélyülten tanulmányozta Arany János életművét, majd ennek lenyomataként írásában a költő jellemszilárdságáról, rendkívüli tehetségéről, kimeríthetetlen alkotói munkásságáról ad számot (Az Arany-kor igézete, tisztelgés Arany János előtt). A kötet záró fejezetében a szerző 2016-ban megjelent, Íme, a Nőember! című esszékötetéhez kapcsolódó ismertetések olvashatók. A kötetbe válogatott színes fotómellékletek segítik az olvasót a vizuális élmények befogadásában. Mayer Erzsébet könyve nem könnyű olvasmány, témafölvetéseinek sokasága, interdiszciplináris szemléletének tágassága, a föltárt összefüggések szinte beláthatatlan távolsága folyamatos, szigorú szövegértésre „kényszerítik” az olvasót, és az is feltételezhető, hogy néhány következtetése vitákat válthat ki a témában jártas, szakavatott olvasók körében. Szakkönyvtárak anyaga. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"