A jelaktusok elmélete

A hazai szemiotika egyik jelentős kutatója, a filozófus-társadalomtudós Szívós Mihály jelentkezik most új kötettel, amelynek keretei között a jelaktus (tehát a cselekvésre felhívó jel) mibenlétét, gyakorlati jelentőségét magyarázza. Az első részben a jelaktustól elválaszthatatlan beszédaktus, és a két fogalom közötti összefüggéseket vázolja fel. Ezt követően bemutatja a jelaktusok elméleti szemiotikai hátterét (jelviszony és –alakzatok, jelek osztályozása, típus szerinti felosztása stb.), megfogalmazza részletes meghatározását és bemutatja típusait, hétköznapi alkalmazásait, majd olyan témaköröket érint, mint a beszéd- és jelaktusok, ez utóbbiak szemiotikai megközelítései (jelenlétük a történelemben, irodalomban, interneten, egyéb művészeti ágakban, sportban stb.), valamint alkalmazási opciói (jelalkotás folyamata, kutatása, valamint alkalmazása a nyelvoktatásban, speciális oktatásban, pszichológiában és a reklámszakmában). Az utolsó részben a kérdéskört hármas fénytörésben – a jelfilozófia, a filozófiai antropológia és a nyelvfilozófia felől – világítja meg. A fekete-fehér ábrákkal illusztrált, irodalomjegyzékkel és mutatóval záruló kötet a szakirányú felsőoktatásban részt vevők, továbbá a szakterület iránt mélyebben érdeklődő olvasók figyelmébe, s ennek megfelelően szakkönyvtárakba és nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárakba ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"