Klasszikus orvostörténeti - és jellegénél fogva szimultán pszichológia- és kultúrtörténeti - témát állít ismét reflektorfénybe a kiváló brit kutató, Andrew Scull: művében a hisztéria (vagy konverziós zavar) históriáját foglalja össze. A jelenség (amely röviden valamely erős stresszhatásra adott fizikai tünetegyüttesként definiálható röviden) értelmezése hosszú évszázadokon keresztül hemzsegett az előítéletektől, de abban nagyjából megegyeznek eme téves teóriák, hogy a hisztériát elsősorban női bajnak titulálják: Hippokratész fizikai eredetűnek tartja, a középkorban pedig boszorkányátok folyományának tartották. Ennél a pontnál csatlakozik fel a szerző egy közismert tizenhetedik századi történettel, Mary Glover esetével, akinek a hisztériás rohamai miatt boszorkányság vádjával fizetett idős szomszédasszonya, akivel rossz viszonyban volt. Művében huszadik századig ívelő háromszáz minden jelentősebb epizódra kitér a hisztériakutatás történetében, leghosszabban mégis a francia Jean-Martin Charcot-val foglalkozik (aki bár először diagnosztizálta neurológiai bajként a hisztériát, nyilvános, szinte cirkusz-szerű "gyógyításaival" sokakat meg is botránkoztatott), illetve Freudék legendás Anna O.-kísérletsorozatával. A rengeteg tudomány- és művelődéstörténeti érdekességet, információt tartalmazó, színvonalas ismeretterjesztő munka szakembereknek és művelt laikusoknak egyaránt ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"