Kétségkívül a huszadik század egyik leginkább meghatározó filozófusának és esztétájának számít Lukács György, aki azonban politikai szerepe - elsősorban a Tanácsköztársaságban vállalt helyettes közoktatásügyi népbiztossága miatt - mind a mai napig szálka a konzervatív oldal szemében. A filozófus nevét viseli az, a baloldali eszmeiségű tudományos kutatás, nevelés, oktatás, ismeretterjesztés támogatásával foglalkozó alapítvány is, amelynek törvényességi felügyeletét nemrég pont Lukács politikai szerepére hivatkozva szorgalmazták a konzervatív oldalon. Ennek ellenére az alapítvány mind a mai napig működik, és az ő támogatásukkal jelent meg jelen, Böcskei Balázs által szerkesztett kötet is, amely nemcsak tisztelgés kíván lenni a rendszerváltás előtti és utáni, Lukács munkásságát gondozók előtt, hanem a magyar filozófus társadalom- és politikaelméletére fókuszálva, azt hol aktualizálva, hol kritizálva, a forradalmi cselekvés aktuális gondolatára is összpontosít. A tematikusan négy nagy fejezetbe (Forradalomban és nyomában; 1956 - 1968 - 1989; Posztrevolúciós politika a kortárs kapitalizmusban; Lukács György 1956-ban és az '56-os forradalomban) rendezett tanulmányok olyan témákat érintenek egyebek mellett, mint Lukács György és a Szabadsággondolat 1918-as bolsevizmus-vitája, Lukács és Ernst Bloch filozófiájának közös vonásai és különbözőségei 1918/19-ben, Lukács szerepe a Petőfi Körben és a második Nagy Imre-kormányban, a filozófus egyszerre sztálinizmus-kritikus és kapitalizmus-kritikus útkeresése a hatvanas években, továbbá olyan általánosabb témák, mint a neoliberalizmus és a fasizmus viszonya vagy a forradalom aktualitásának lukácsi koncepciója a 21. században. A kiadványt a szerkesztő utószava, a tanulmányok angol nyelvű összegzése és a szerzők rövid életrajzai zárják. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"