A Kanadában született író, Joseph Boyden ősei között meszticek is voltak, vélhetően ezek a családi gyökerek is meghatározták témáit, hiszen előző regénye (Az ordena, 201714178) is indiánok között játszódott. A mostani történet helyszíne a kanadai Moosonee település, ahol krí indiánok laknak. Az ország északi részén fekvő táj komor képet mutat, a sűrű erdők áthatolhatatlannak tűnő fenyveseinek nyugalma szinte háborítatlan, időnként csupán a prémvadászok zaja veri fel az erdő csendjét. Will krí indián, a férfi egykor pilóta volt, azonban a történet idején a kisváros kórházában ápolják és már régóta kómában van. Unokahúga, Annie minden látogatás alkalmával beszél nagybátyjához, mert úgy érzi, a férfit csupán a szavakban rejlő erő hozhatja vissza a való világba. Különös kapcsolat van közöttük, kevés beszédűek mindketten, az ősi indián nyelv lényegre szorítkozó, vagy éppen a tekintetekkel beszélő kommunikációja volt az övék, ám Will most nem tud beszélni, így Annie-nek kell szólnia. A lány húga, Suzanne már nem vágyott ősei életére, és mivel modell szeretett volna lenni, elhagyta a kisvárost. Annie nem tudott ebbe belenyugodni, úgy döntött, hogy húga nyomába ered és visszahozza a lányt az otthonukba. Azonban azzal kellett szembesülnie, hogy az a világ, amelyet Suzanne választott magának, sokkal veszélyesebb, mint a vadon vagy a szikrázó hómezőkön vadászó vadállatok. A tiszta lelkű, romlatlan Annie döbbenten tapasztalja miféle élet az, amely vonzza a testvérét. A nagyváros romlottsága, a bűn, a gonoszság világa megrémisztik őt, de szerencsére nem tudják elnyelni. Will eközben, bár beszélni és jeleket adni nem tud, az öntudatlanság útján végigmegy azon a csapáson, amely kómába juttatta őt. Az író megrendítő képekben, Will emlékező gondolatain keresztül idézi meg az indián nép és a gyökerét vesztett férfi szomorú történetét. Miközben Will a krí indiánok múltba vesző életének emlékei között bolyong, azalatt Annie a világváros mocskában gázol. Az férfi és a fiatal nő thrillerszerű elemekkel átszőtt életének krónikája katartikus, fájdalmasan szép történet, amelyet a fordítónak, Illés Róbertnek is köszönhetően nyelvi gazdagsága avat értékes regénnyé. Az indián társadalom széthullása és a modern kori világváros mindent bekebelezni szándékozó „habzsolása” nem fér össze egymással, ezt az ellentétet kivételes tehetséggel ábrázolja a szerző, akinek ez a regénye, 2008-ban elnyerte a Giller-díjat. Hangulatában, tartalmában kiemelkedően jó regény, széles körben érdemes ajánlani. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"