A második világháborút követő évek legjelentősebb (cseh)szlovákiai illegális magyar szervezete volt a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség (Csmadnész). Megalakulását a magyar kisebbséget ért jogfosztó intézkedések váltották ki. Célja az volt, hogy dokumentálja ezeket, információval lássa el a csehszlovákiai magyarságot, s tájékoztassa a magyarországi hivatalokat. A földalatti szervezet munkájába elsősorban katolikus papok, református lelkészek, Pozsonyban tanuló egyetemisták kapcsolódtak be. Sokszorosított illegális lapokat is kiadtak, állandó kapcsolatot építettek ki a magyar katolikus egyház fejével, Mindszenty József esztergomi hercegprímással (akit folyamatosan tájékoztattak is a magyar kisebbséget sújtó jogfosztó intézkedésekről), sőt a párizsi békekonferenciára memorandumot is intéztek a magyar kormány vezető tisztségviselőihez, amelyben a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek védelmére szólították fel azokat. A csehszlovák hatóságok természetesen figyelemmel kísérték az illegális szervezkedést, s a párizsi békekonferenciát követően fokozatosan felszámolták annak tevékenységét. Az ún. "csehszlovákiai Mindszenty-perben" 1949 végén született meg az ítélet - államellenes bűncselekmény vádjával többeket hosszú börtönbüntetésre ítélve. Ezen szervezet történetét, és a Mindszenty-per csehszlovákiai recepcióját mutatja be Bukovszky László most megjelenő kötete. A szerző bemutatja a különféle tiltakozási, ellenállási formákat a felvidéki magyarság körében, majd részletekbe menően ismerteti a szervezet szerteágazó tevékenységét, belső szervezetét, sajtóját, a kisebbségi jogsérelmek dokumentálását, a Mindszenty-vel való kapcsolatot, a szervezet bukását és a koncepciós per részleteit. A kötet utolsó harmadában dokumentumok kaptak helyet. A kiadványt forrás- és irodalomjegyzék, mutatók, valamint angol és szlovák nyelvű összefoglalás zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"