Baranyi Ferenc vitathatatlanul afféle állócsillag a kortárs magyar líra égboltján, hiszen az 1960-as évek óta folyamatosan jelen van verseivel és műfordításaival irodalmunk fősodrában. Az ő tiszteletére született ez a három nagy fejezetre tagolt szöveggyűjtemény, amely azonban korántsem pusztán ünnepélyes méltatásokat, tisztelettudó laudációkat tartalmaz, hanem olyan – esszékből, versekből, interjúkból, pályarajzokból álló – irodalmi breviárium, amely több szempontú és sokoldalú pályaképet ad össze. Az első részbe (Baranyi Ferencről -- Baranyi Ferenchez) került az a több mint nyolcvan írás vagy műrészlet, amelyet a költő pályatársai, kollégái, tisztelői vetettek papírra, s amely mini antológiában fölvonul a 20. század végének és az ezredforduló időszaka szellemi életének számos jeles magyar, olasz és román képviselője, mint Gyurkovics Tibor, Jókai Anna, Juhász Ferenc, Tarján Tamás, Szepes Erika, Lator László, Szinetár Miklós, Alföldy Jenő, Radnóti Sándor, vagy Caterina Belloni, Ion Dodu Bălan és Ion Brad. A rövidke írások vagy műrészletek – amelyek között van értékelő esszé, személyes hangú vallomás, levél, kritika, újságcikk, pályarajz – mindegyike egy-egy mozaikkocka a költő színes és három dimenzióssá kerekedő portréjához. Továbbá megerősítik azt a közkeletű nézetet, hogy a költő humanizmusa, szelíd embersége és gondolkodásának toleranciája az egyik olyan vonás, amely állandó helyet biztosít számára a magyar líra Parnasszusán. A második fejezet (Hommage 2001-2007) a költőtársak Baranyi Ferencnek dedikált verseiből ad bő, 26 műből álló válogatást. E részben például Gyimesi László, Szerdahelyi István, Rigó Béla, Czigány György, Tandori Dezső, Gionfranco Brusasca versei olvashatók. Csáky Anna egy darabjában így méltatja Baranyi munkásságának jellegét és hatását: „Versed ütemére egy ország szíve / dobban, / meleg-puha bársony a / mosolyod, / izzó szenvedély ég minden / sorodban, / igaz harag s lelkes örömtűz / lobog” (Te vagy a költő). A harmadik fejezetbe (Portrék, pályaképek, riportok, paródiák) kerültek a Baranyi-oeuvre kommentárjai, elemző bírálatai, a portrévázlatok, az interjúk vagy épp a zsurnalisztikus méltatások, éspedig olyan szerzők tollából, mint Szepes Erika, Mester Ákos, Praznovszky Mihály, Madarász Imre, Onagy Zoltán vagy Bölcs István. E szerzők rendre megemlítik, hogy egy időben Baranyi valóságos sztárköltő volt, továbbá kultúrpolitikai hatású televíziós személyiség, egy bizonyos kultúrpolitika megtestesítője, a szocialista realizmus valóságos „arca, ám ő mindenkor odaállt a jó és hasznos ügyek mellé, és mindig volt ereje, invenciója az irodalom aprómunkáját is elvégezni. És ami a lényeg, semmikor nem adta föl emberségét, ezért becsüli őt minden pályatársa ideológiától, világnézettől, politikai értékrendtől függetlenül. Az olvasókönyv nem egyszerűen a költő és életműve előtti tisztelgés csupán, hanem a mindenen fölülemelkedő tolerancia és humanizmus irodalmi kifejeződésének ritka dokumentuma. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"