Az első kötetével jelentkező író, Kádár Zsolt az Egervölgyi Egyházmegye espereseként vonult nyugdíjba, hittudományi munkásságának „lenyomatai” szaklapokban olvashatók. Talán ezért is meglepő, hogy regényében az írói tapasztalat és tudás jellemző „kellékeivel” felvértezve mutatkozik be. Kötetének szójátékos címe többféle tartalmat is sejtet, ám a könyvben egyáltalán nem egyháztörténetet talál majd az olvasó. A szerző ugyanis egy máig létező, valóságos ház köré szőtte szépirodalmi igénnyel kimunkált történetét. Ötvenvalahány esztendőt ölel fel ennek az épületnek, pontosabban szólva az itt élő emberek életének krónikája. Kádár Zsolt nem lineárisan halad előre a történetmesélésben, mert narratívája váltakozó idősíkokat mozgat. Valahol, vélhetően a fővárosban áll egy 19. században épült bérház, amely magas, sokemeletes épületként számosaknak adott lakhelyet, mi több az is jelzi az épület nagyszerűségét, hogy két lift is működött/ik benne. A belvárosi kerületek valamelyikében álló ház lakásaiban többnyire, legalábbis a második világháborút megelőző esztendőkben, nagypolgári családok éltek. Ez az épület most önálló életre kel, az író valós eseményekre is épülő, valamint szövegébe fikciókat is bevonó, áradó mesélőkedvvel tovagördülő történetében. Mert az írói képzelet a történet eseményeinek szabad szárnyalásával „indáztatja” a ház lakónak életét, oly módon, hogy a történelmi, aktuális politikai eseményekre fűzi fel az egymásba laza szállal, többnyire gondolati összefüggéssel kapaszkodó eseményeket. Többek sorában második világháború idején elhurcolt zsidó származású lakók néhány „szerencsésének” hazatérést, a hatalmas méretű polgári lakások „felszabdalását”, amelyet a szocializmus építésének éveiben a kényszer szült, kísérheti végig az olvasó. A ház jellegzetes lakóinak alakját élénk színekkel „festi föl” tablójára az író, miközben telik-múlik az idő, s újabb és újabb történelmi, politikai korszakok változtatják meg az itt lakók némelyikének jellemét. De persze vannak sokan, olyanok is, akik mindvégig hűek maradtak az elveikhez és szorongásaikat, indulataikat elfojtva, a mindent eltűrők reménytelen belenyugvásával „élik túl” az életet… Remek tabló emberekről, jellemző élethelyzetekről, sorsokról, a múlt századba nyúló kultikus esztendőkről, érdemes elolvasni, főként a középkorúaknak, akik maguk is megélték ezt az időszakot. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"