Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A 19. században a vidéki zsidóság egyik központja volt Galánta; rabbiképző működött itt, Neufeld Samu nyomdája folyóiratokat és könyveket állított elő, és a kereskedelemnek, a pénzforgalomnak is regionális centruma volt a felvidéki kisváros. A holokauszt után a hajdan több mint ezer főt számláló közösségből alig ötvenen maradtak életben. Viszont fönnmaradt az a gazdag művelődéstörténeti hagyomány, amelynek számos részletét tárja föl a szerző, aki interdiszciplináris kutatási módszerekkel közelített témájához. Legelőször áttekinti Galánta történelmét, benne kiemelt helyen a zsidóság históriáját. A szerző szerint a mohácsi vész után telepedtek le az első zsidók Galántán, a 18. század elején már külön temetőjük volt, de a helyi zsidó közösség fénykora a 19. század második felére, végére esett (1899-ben avatták föl a klasszicista stílusú zsinagógát). A szerző foglalkozik a zsidóság életét (is) meghatározó nagy történelmi fordulatokkal – Trianon, a II. világháború, a holokauszt, kivándorlás --, majd külön fejezetet szentel a galántai zsidó iskoláknak, az 1855 és 1944 között működött rabbiképzőnek, azután a környékbeli települések, Jóka, Szered, Diószeg iskoláinak. Ugyancsak külön fejezetben foglalja össze a város zsidósága tárgyi és szellemi kultúrájának fönnmaradt emlékeit, a szimbolikus tárgyaktól (menóra, Dávid-csillag) az imasálakig. Fölidézi a zsidó ünnepek emlékét -- a zsidó naptár ismertetésétől a jeles napok (szombat, purim, pészach, chanuka stb.) szokásrendjéig. Külön fejezetben rekonstruálja a hajdani zsidó életmegnyilvánulásokat a születéstől a halálig, a házasságkötés rítusától a temetési szertartás sajátosságaiig. Ez utóbbiról szólva – számos fotó kíséretében – bemutatja a galántai zsidó temetőt is. A kötet utolsó fejezete az Önreprezentáció, önazonosság és sorsvállalás címet viseli, ebben a szerző saját kérdőíves felmérésének eredményeire is támaszkodva leírja a mai galántai zsidóság vélekedését például a haza fogalmáról, Izraelhez való viszonyulásáról, a vallásgyakorlás fontosságáról, a mindennapi életben megvalósuló zsidó szokásokról, a kóser háztartásról, a zsidó tradíciók átörökítéséről – rendre Galánta és Dunaszerdahely begyűjtött adatainak összevetésével. A fejezetben helyet kapott még egy interjú-összeállítás is, amelyben a szerző a zsidók önmeghatározása iránt érdeklődött. A gazdagon dokumentált és illusztrált kiadvány végén szlovák és angol nyelvű rezümé olvasható, irodalomjegyzék és több melléklet (szómagyarázat, ünnepnapok rendje, a holokauszt galántai áldozatainak névsora) található. A kötet nagy helyismereti és művelődéstörténeti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Hrbácsek-Noszek Magdaléna (1967-)

Zsidó hagyományok Galántán és környékén

Raktári szám: 9788080871956
Borító ár
3 900 Ft
Aktuális online ár
2 925 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Hrbácsek-Noszek Magdaléna (1967-)
ISBN
9788080871956
Egyéb szerzőség
Tóth Tünde, H. (fotó);Fahn Béla (fotó)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2014
Méret
22 cm
Kiadó
AB ART
Cikkszám
3000241125

Darabszám
Teljes leírás
A 19. században a vidéki zsidóság egyik központja volt Galánta; rabbiképző működött itt, Neufeld Samu nyomdája folyóiratokat és könyveket állított elő, és a kereskedelemnek, a pénzforgalomnak is regionális centruma volt a felvidéki kisváros. A holokauszt után a hajdan több mint ezer főt számláló közösségből alig ötvenen maradtak életben. Viszont fönnmaradt az a gazdag művelődéstörténeti hagyomány, amelynek számos részletét tárja föl a szerző, aki interdiszciplináris kutatási módszerekkel közelített témájához. Legelőször áttekinti Galánta történelmét, benne kiemelt helyen a zsidóság históriáját. A szerző szerint a mohácsi vész után telepedtek le az első zsidók Galántán, a 18. század elején már külön temetőjük volt, de a helyi zsidó közösség fénykora a 19. század második felére, végére esett (1899-ben avatták föl a klasszicista stílusú zsinagógát). A szerző foglalkozik a zsidóság életét (is) meghatározó nagy történelmi fordulatokkal – Trianon, a II. világháború, a holokauszt, kivándorlás --, majd külön fejezetet szentel a galántai zsidó iskoláknak, az 1855 és 1944 között működött rabbiképzőnek, azután a környékbeli települések, Jóka, Szered, Diószeg iskoláinak. Ugyancsak külön fejezetben foglalja össze a város zsidósága tárgyi és szellemi kultúrájának fönnmaradt emlékeit, a szimbolikus tárgyaktól (menóra, Dávid-csillag) az imasálakig. Fölidézi a zsidó ünnepek emlékét -- a zsidó naptár ismertetésétől a jeles napok (szombat, purim, pészach, chanuka stb.) szokásrendjéig. Külön fejezetben rekonstruálja a hajdani zsidó életmegnyilvánulásokat a születéstől a halálig, a házasságkötés rítusától a temetési szertartás sajátosságaiig. Ez utóbbiról szólva – számos fotó kíséretében – bemutatja a galántai zsidó temetőt is. A kötet utolsó fejezete az Önreprezentáció, önazonosság és sorsvállalás címet viseli, ebben a szerző saját kérdőíves felmérésének eredményeire is támaszkodva leírja a mai galántai zsidóság vélekedését például a haza fogalmáról, Izraelhez való viszonyulásáról, a vallásgyakorlás fontosságáról, a mindennapi életben megvalósuló zsidó szokásokról, a kóser háztartásról, a zsidó tradíciók átörökítéséről – rendre Galánta és Dunaszerdahely begyűjtött adatainak összevetésével. A fejezetben helyet kapott még egy interjú-összeállítás is, amelyben a szerző a zsidók önmeghatározása iránt érdeklődött. A gazdagon dokumentált és illusztrált kiadvány végén szlovák és angol nyelvű rezümé olvasható, irodalomjegyzék és több melléklet (szómagyarázat, ünnepnapok rendje, a holokauszt galántai áldozatainak névsora) található. A kötet nagy helyismereti és művelődéstörténeti gyűjteményekben kaphat helyet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"