A mű a nyolcvanötödik Ünnepi Könyvhétre megjelent – harminckét kötetesre tervezett – Baranyai B. István életművét közreadó sorozat kilencedik darabja, amelyben a szerző az 1975-ben nyomdafestéket látott (Újvidék, Forum Könyvkiadó, Symposion Könyvek 41.) munkáinak szövege olvasható. Ezekben az írásaiban Baranyai B. István a közép-európai forradalmár, Sinkó Ervin (1898-1967) szellemiségét és filozófiájának, igazságkutatásának eredőit vizsgálta. Sinkó Ervin magyar költő, író, irodalomtörténész volt, akinek neve két könyve - az első világháborúról és az utána következő forradalmakról szóló (Optimisták), és a nyugati és moszkvai emigráció élményeit feldolgozó (Egy regény regénye) - révén vált ismertté. 1914–1915-ben az MSZDP szabadkai szervezetének tagja volt a Munkásotthon könyvtárosaként és a Bács megyei Napló munkatársaként dolgozott. Ady és Nietzsche hatását mutató verseit 1916-tól a Népszava, A Tett és a Ma adta közre. 1916-ban, alig 17 évesen a frontra került. A Kassák-körből kivált értelmiségi csoport (Révai József, György Mátyás, Lengyel József, Komját Aladár, Hevesi Gyula, Rothbart Irma) tagjaként is tevékenykedett, majd részt vett 1919-ben a budapesti Központi Munkástanácsban. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1926-tól Jugoszláviában, 1932-től Párizsban, 1935 és 1937 között Moszkvában élt orvos feleségével. Ezután ismét Párizs következett, majd 1939-ben végleg Jugoszláviában telepedtek le. 1959-től az Újvidéki Egyetem bölcsészeti karának magyar tanszékét vezette. A kötet az ő irodalmi munkásságán vezeti végig az olvasókat, bemutatva az embert (Ecce homo), majd a forradalomhoz való viszonyát, összességében Sinkónak, mint forradalmárnak az útját. A jegyzetekkel, függelékkel és mutatókkal kiegészített kötet az elmúlt évtizedek vajdasági magyar irodalmi élete és az irodalom elméleti, egzisztenciális problémái iránt érdeklődő művelt nagyközönség olvasmánya. Nagyobb irodalomtörténeti gyűjteményekben érdemes elhelyezni. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"