Rosa Luxemburg iránt nemzetközi szinten az 1960-as években indult meg újra a munkásmozgalmak érdeklődése és szimpátiája, elsősorban radikális baloldali álláspontjának, a reformizmus és szindikalizmus elleni éles kritikájának, a tömegakciók és az önigazgatási szervezetek melletti kiállásának köszönhetően. A Spartakus-felkelésben vállalt szerepe miatt 1919-ben kivégzett politikai gondolkodó, forradalmár írásai közül néhányat már a húszas évek elején megismerhetett a magyar olvasóközönség, ám inkább az ötvenes évektől jelentek meg nálunk válogatott írásai (a nyolcvanas évek közepéig bezárólag). Egyik legjelentősebb munkája a Tömegsztrájk, mely Németországban 1906-ban látott napvilágot.