A délvidéki magyar irodalomtörténet úgy tekint Szenteleky Kornélra (1893-1933), mint a Trianon után keletkezett kisebbségi irodalom alapító atyáinak egyikére, a „délvidéki Kazinczy Ferencre”. Ez az emlékkötet az író születésének 120., halálának 80. és a sziváci Szenteleky-napok 45. évfordulójára készült, és teljesség igényű képet ad az íróról, irodalomtörténeti jelentőségéről és leginkább kultuszának történetéről. Mindjárt az első írás, Bori Imre áttekintése az író munkásságáról, azonnal elhelyezi Szentelekyt, az írót és irodalomszervezőt az olvasó tudatában, kiemeli jelentőségét, meghatározza helyét a két világháború közötti magyar irodalomban. Utasi Csaba esszéje a délvidéki Szenteleky-kultusz történetét tekinti át, majd ehhez szorosan kapcsolódva Major Nándor emlékeztet a sziváci napok kezdeteire, első programjaira. Ezután a délvidéki magyar irodalom és irodalomtörténet ismert alkotói (Fehér Ferenc, Tolnai Ottó, Dudás Károly, Szeli István, Dévavári Zoltán, Herceg János, Bányai János és mások) örökítik meg a maguk Szenteleky-élményét. Olvashatók továbbá írások az író falujáról, Szivácról, lapszerkesztő munkásságáról; megszólalnak a Szenteleky-díjjal kitüntetett alkotók és műfordítók; sorra, rendre megidéződnek a Szenteleky-napok emlékezetes rendezvényei, az író-olvasó találkozók, kiállítások, irodalomtörténeti konferenciák; számos elemző írás vagy olvasmányos esszé, cikk foglalkozik a délvidéki magyar könyvkiadással, a műfordítók kultúraközvetítő munkásságával vagy éppen a sziváci kulturális élet megörökítésre érdemes eseményeivel. #ENTER#A délvidéki Szenteleky-kultuszról körképet adó összeállítást sok-sok dokumentumfotó teszi igen értékessé. A kötet – amely az 1972 és 1993 között Szentelky-díjjal jutalmazottak névsorával zárul – nagy irodalomtörténeti gyűjtemények része lehet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"