Nagyvárad múltjának elismert kutatója három, a régi Váradot bemutató, a boldog békeidők hangulatát megidéző, képzeletbeli városnéző sétán kalauzoló, hajdani képeslapokat elemző kötetet állított össze. Az elsőben a váradolaszi városrészt (2016), a másodikban Újvárost (2016) mutatta be, a harmadik, most megjelent kötetben a belvárosi házakat, utcákat, tereket és az előző részekből valamiért kimaradt helyeket szemlélteti. A módszer most is ugyanaz, bemutat egy-egy hajdani képeslapot, fotográfiát, és azokhoz magyarázatokat, nem ritkán érdekes történeteket fűz. A kísérő szövegek sokszor eltérőek, előfordul tárgyszerű leírás, de előfordul a helyhez köthető anekdota fölidézése, vagy a fotó hátlapján talált szöveg ismertetése, némi kommentárral kiegészítve, és valamennyi esetében a szerző rekonstruálja a kép elkészültének időpontját is. A képek ezúttal hozzávetőleges időrendben sorakoznak az album formátumú kiadványban. Az első kép 1598 táján készült, Georg Houfnagel metszete a várárokkal övezett erődítményről és a körülötte fekvő településrészekről. A szerző a kép leírása, magyarázata mellett sokszor hivatkozik az utókor megállapításaira is, ez esetben a vármaradványok 1992-es föltárásnak eredményeire. Időben az utolsó felvétel 1968 nyarán vagy őszén készült, és a Brémer tér egyik építkezését örökítette meg. A két kép között több mint száz, kísérőszöveggel ellátott kép tanulmányozható. Sorukban megjelennek Nagyvárad ismert nevezetességei, mint a török kiűzése után épül Körös-parti református templom, a hányatott sorsú Szent László-szobor, a püspöki palota, a színház, a pályaudvar, a régi kávéházak, szállodák, és a hajdani nagy emberek (Ady Endre, Emőd Tamás, Szalay Stefánia) ma látható nyomai. Ám kevéssé ismerős helyek is föltűnnek az albumban, mint a külvárosi cukrászdák, a villamos művek székháza vagy a Haggenmacher sörgyár épülete. A szerző röviden minden kép adatait megadja, illetve hosszabb kommentárt fűz hozzájuk, többnyire fontos és érdekes történeti epizódokat említve. A képek és a szövegek együtteséből, ha mozaikosan is, föltárul a bihari nagyváros múltja a 16. század végétől a 20. század derekáig – a török hódoltság korától a monarchia fénykorán át a többszörös államfordulatokig. Az album formátumú könyv a történelmi Biharban eminens helyismereti kiadványnak számít.