Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A Budai Lotti-Zubor Rozi szerzőpáros az anyák (Micsoda anyák voltak, 202410118) és „szajhák” (Micsoda "szajhák" voltak, 202324114) után a szingli nőket mutatja be Micsoda szinglik voltak című kötetében. A művelődéstörténeti alaphangoltságú kötet ismeretterjesztő igénnyel lép olvasói elé, olyan jelentős lányok és nők alakja bontakozik ki a múlt ködbe vesző idejéből, akik tudatosan vállalták, hogy nem kötnek házasságot. Így tudtak ugyanis szellemileg és egzisztenciálisan is kiteljesedni, szabadságukat megőrizni. A kötetből olyan neves nőket ismerhetünk meg, mint Jean Austen, Marry Wollstonecraft, Olympe de Gouges, Brunszvik Teréz, I. Erzsébet, Jászai Mari vagy éppen Emily Dickinson – a sort még folytathatnánk. Egészen meglepő, de a még a fejlett nyugati országokban is számos helyen a huszadik század második feléig a férjezett nők nem bírtak annyi joggal, mint a férfiak, akikkel életüket összekötötték. A házasság elkerülése ezért gyakran valóban praktikus okokkal indokolható, még akkor is, ha a korabeli társadalom ezt nem nézte mindig jó szemmel, ahogy az egyre inkább bezárkózó, a világos fekete-fehéren látó mai magyar társadalom sem…
Budai Lotti

Micsoda szinglik voltak!

Borító ár
6 999 Ft
Aktuális online ár
6 299 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Budai Lotti
ISBN
9789635709953
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
232 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.10.14
Kiadó
Álomgyár K.
Cikkszám
3001088379
Alcím
[egyedülálló nagymeNők a történelemből]

Darabszám
Teljes leírás
A Budai Lotti-Zubor Rozi szerzőpáros az anyák (Micsoda anyák voltak, 202410118) és „szajhák” (Micsoda "szajhák" voltak, 202324114) után a szingli nőket mutatja be Micsoda szinglik voltak című kötetében. A művelődéstörténeti alaphangoltságú kötet ismeretterjesztő igénnyel lép olvasói elé, olyan jelentős lányok és nők alakja bontakozik ki a múlt ködbe vesző idejéből, akik tudatosan vállalták, hogy nem kötnek házasságot. Így tudtak ugyanis szellemileg és egzisztenciálisan is kiteljesedni, szabadságukat megőrizni. A kötetből olyan neves nőket ismerhetünk meg, mint Jean Austen, Marry Wollstonecraft, Olympe de Gouges, Brunszvik Teréz, I. Erzsébet, Jászai Mari vagy éppen Emily Dickinson – a sort még folytathatnánk. Egészen meglepő, de a még a fejlett nyugati országokban is számos helyen a huszadik század második feléig a férjezett nők nem bírtak annyi joggal, mint a férfiak, akikkel életüket összekötötték. A házasság elkerülése ezért gyakran valóban praktikus okokkal indokolható, még akkor is, ha a korabeli társadalom ezt nem nézte mindig jó szemmel, ahogy az egyre inkább bezárkózó, a világos fekete-fehéren látó mai magyar társadalom sem…